A meddőség közös ügy: miért kulcsfontosságú a férfi tényezők szerepe ma?
A Szegedi Tudományegyetem tudósainak kutatása pontosíthatja a meddőség kivizsgálásának folyamatát, segíthet a prognózis precíz előkalkulációjában.
A meddőség napjainkra jelentős orvosi és társadalmi kihívássá vált: világszerte a reproduktív korú párok mintegy 15–17%-át, több mint 180 millió párt érint. Magyarországon hasonló a helyzet, becslések szerint 150–200 ezer pár szembesül élete során fogantatási nehézségekkel. A jelenség gyakoribbá válásában kiemelt szerepet játszik a gyermekvállalás egyre későbbre tolódása, amely mind a nők, mind a férfiak esetében igazoltan hatással van a termékenységre.
Női oldalon a reproduktív működés életkorhoz kötött változásai jól ismertek: a petesejtek száma és genetikai minősége a harmincas évektől fokozatosan változik, 35 éves kor felett pedig ezek a folyamatok kifejezettebbé válnak, ami csökkenti a spontán fogantatás esélyét, és befolyásolja az asszisztált reprodukció eredményességét is. Férfiaknál az életkor hatása lassabban jelentkezik, ugyanakkor egyértelműen kimutatható: az idő előrehaladtával változnak a spermaparaméterek, nő a DNS-fragmentáció és az új genetikai eltérések előfordulása, ami hatással lehet a fogantatásra és az embrió fejlődésére.
A meddőséggel küzdő párok többsége nem szorul azonnal asszisztált reprodukciós beavatkozásra, ugyanakkor az esetek mintegy 20–30%-ában válik szükségessé in vitro fertilizáció (IVF) vagy ICSI, különösen előrehaladottabb életkor esetén. A kivizsgálás szemlélete az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult: ma már egyértelmű, hogy az esetek 40–50%-ában a férfi partnernél is kimutatható eltérés, önálló tényezőként vagy női okokkal együtt.
– Fontos hangsúlyozni, hogy a férfi eredetű problémák nemcsak gyakoriak, hanem a legmodernebb asszisztált reprodukciós eljárások mellett is érdemben befolyásolják a kezelések kimenetelét. Bár a korszerű technikák számos spermaeredetű nehézség technikai áthidalására képesek, a spermiumok biológiai minősége – különösen a DNS-integritás – továbbra is meghatározó szerepet játszik az embrió minőségében, a beágyazódásban és a terhesség kimenetelében. Mindez indokolja, hogy a meddőségi ellátás életkorérzékeny, mindkét felet egyformán érintő, komplex és személyre szabott megközelítésre épüljön – mondta el Dr. Zádori János, aki a témában fontos kutatást végző csoport vezetője.
Az SZTE TTIK Genetikai Tanszék, Reprodukciós Medicina Centrum, SZTE Belgyógyászati Klinika közös projektjében modern eszközzel dolgoznak, melyet Európában az elsők között szerzett be az egyetem. A Gametogenezis kutatócsoport tagjai azt remélik, hogy a DNS kettős törések vizsgálata hozzájárul a meddőség kezelés és diagnosztika további javításához.
– Az SZTE TTIK Genetikai Tanszéken Dr. Sinka Rita vezetésével állatmodelleken hosszú évek óta vizsgálják a spermatogenezis folyamatát. A két és fél éve alakult kutatócsoport a meglevő tapasztalatokat próbálja egy előremutató interdiszciplináris kooperációval kamatoztatni. Ennek első lépése egy nemzetközi szimpózium volt az egyetem és a kutatócsoport szervezésében 2024 októberében Szegeden. Ettől az évtől az egyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központtól (IKIKK) elnyert támogatásból, mely kiegészült Dr. Vágvölgyi Anna sikeres egyetemi Posztdoktori Kutatási Pályázatával (PKP), elindultak a vizsgálatok és elemzések. Az SZTE képzésében is megjelenik a kutatás, hiszen a diagnosztikai módszerrel megismerkednek a hallgatók a gyakorlati oktatás során, a kutatásban PhD-hallgató és orvostanhallgató is részt vállal – tudtuk meg Dr. Nagy Olgától, a kutatócsoport tagjától, az andrológiai diagnosztikai központ szakemberétől.
A szakemberek a Rómában, novemberben megrendezett The World Congress on Controversies in Obstetrics and Gynecology and Infertility (COGI) éves konferencián mutatták be legfrissebb kutatási eredményeiket. A vizsgálatok több területen zajlanak, egyes területeken már jelentős számú sikeres publikációt is kiadtak. A DNS kettős törés vizsgálatok vonatkozásában klinikai eredmények egy éven belül várhatóak.
A meddőség világszerte és Magyarországon is egyre több párt érint, miközben a gyermekvállalás időpontja folyamatosan kitolódik. Ma már egyértelmű, hogy a férfi eredetű tényezők nemcsak gyakoriak, hanem a legmodernebb asszisztált reprodukciós eljárások mellett is érdemben befolyásolják a kimenetelt. A sikeres kezelés kulcsa a mindkét felet érintő, életkorérzékeny és komplex megközelítés, diagnosztika és terápia.
