A matek szorongással tölti el a lányokat
A Psychological Science-ben megjelent közlemény szerint a mérések a lányoknál nagyobb szorongást jeleznek általában a matematikával kapcsolatban, ám konkrétan a matematikaórákra és –vizsgákra ez már nem igaz.
A kutatás azt igazolta, hogy a lányokban nagyobb szorongás ébred, ha szóba kerül a matematika, mint a fiúkban – még akkor is, ha egyébként hasonló eredményeket tudnak felmutatni a tantárgy terén. A szerzők, Thomas Götz és Madeleine Bieg szerint alapvető hiányosságok vannak azokban a korábbi vizsgálatokban, melyek a matematikával kapcsolatos szorongást elemezték. Mostani vizsgálatukban ezért arra kérték a résztvevőket, hogy a matematikához társuló szorongásukról általánosabb felfogásban adjanak számot ahelyett, hogy az aktuális órához vagy vizsgához társuló szorongást mérték volna fel.
A korábbi kutatásokban tapasztalható korlátozó tényezők kiküszöbölése érdekében a kutatók két vizsgálatot folytattak le, melyekben körülbelül 700, 5−11. osztályos diáktól gyűjtöttek adatokat. Az első vizsgálatban két különböző mérés alapján hasonlították össze a résztvevők válaszait: egy kérdőívvel, mely a matematikatesztekhez társuló szorongás megítélésére volt alkalmas, valamint a szorongás valós idejű önbevallása alapján a matematikateszt előtt és után. A második vizsgálatban a matematikával kapcsolatos szorongást felmérő kérdőív adatait vetették össze az ismételt valós idejű méréssel, melyet a matematikaóra alatt mobil eszköz segítségével végeztek.
A két vizsgálat eredményei megerősítették mind a korábbi vizsgálatok tapasztalatait, mind pedig a létező nemi sztereotípiákat, melyek azt jelzik, hogy a lányok körében általánosságban véve erősebb szorongás társul a matematikához, mint a fiúknál, noha tanulmányi eredményük hasonló. A matematikavizsgán és matematikaórán végzett mérések ugyanakkor a valós élet körülményei között hasonló szorongási szintet tükröztek mindkét nem esetében. Az adatok továbbá arra is utalnak, hogy az adott résztvevő megítélése szerinti matematikai kompetencia különbözősége lehet az oka annak, hogy a lányok által megélt szorongás mértéke a kétféle szituációban eltér egymástól. A kutatók megjegyzik, hogy az általános kérdőívek esetleg pontatlanul mérik fel a matematikai képességekkel kapcsolatos hiteket, ami torzulást ereményezhet a lányok matematikai képességének megítélésében, ezen túlmenően pedig fokozhatja a matematikához társuló szorongást.
Götz, Bieg és munkatársaik szerint eredményeik arra utalnak, hogy sokkal inkább a matematikai képességekkel kapcsolatos nemi sztereotípiák, mintsem a fiúk és lányok között a képességekben és a szorongás mértékében fennálló tényleges különbségek okolhatók azért, hogy a nők nem szívesen választanak olyan hivatást, ahol domináns szerepet kap a matematika.
Az ugyancsak a Psychological Science című lapban korábban közzétett kutatás szerint a tantárgyból gyengébb tanulóknál matematikaórán ugyanazon területek aktivitása észlelhető funkcionális mágnesrezonancia- (MR) vizsgálat során, mint a veszélyes helyzetekben a túlélést segítő pánikreakció kapcsán. A matematikához társuló kifejezettebb szorongás több hibát eredményezett a matematikafeladatok megoldása során, és hosszabb idő volt szükséges a feladat megoldásához. A jelenséget azzal magyarázzák, hogy a félelem és szorongás rontja az agy információfeldolgozási képességét.
