A máj olyan, mint egy Ferrari

  A hasnyálmirigy végső méretét jelentősen korlátozza a progenitor sejtek intrauterin elvesztése, míg a máj elősejtjei kiváló regeneratív kapacitásuknak köszönhetően az embrionális ártalom okozta veszteségek ellenére is közel normális méretű szervet hoznak létre.

  Milyen tényezők szabják meg a kifejlett szervek nagyságát? Mi okozza, hogy míg a betegség miatt elpusztult sejtek az egyik szerv esetében „tudják”, mekkora szervet kell létrehozniuk, addig más szervek osztódása leáll? Dr. Doug Melton, a bostoni Harvard Stem Cell Institute egyik vezetője rágcsálókon végzett kísérletében (Science 2007;315:587) azt vizsgálta, hogy a hasnyálmirigy és a máj kialakulásáért felelős elősejteket érő közvetlen ártalom mennyiben korlátozza a szerv növekedését az egészségesen fejlődő egyedekhez képest. Munkacsoportja a pancreas progenitor sejtjeit az általuk expresszált Pdx1 gén segítségével határozta meg, majd tette egy leleményes módszerrel szelektíven roncsolhatóvá. A kísérleti állatok genomját úgy módosították, hogy a Pdx1-et aktiváló sejtekben egy mesterségesen beültetett gén átírása is megkezdődjön, ami diftériatoxin termelődését indítja meg. A diftériatoxin által károsított sejtek számát a rágcsálóknak a vemhességük különböző időpontjaiban megkezdett antibiotikumadással (tetraciklinnel) szabályozták.
  Azok az egyedek, amelyek a magzati lét első 10 napjában nem kaptak gyógyszert, elősejtjeik 60 százalékát elvesztették, és hasnyálmirigyük a normális méretnek csupán 36 százalékát érte el. Az életben maradt sejtek tetraciklin adásának jóval korábbi megkezdésekor sem tudták már behozni a lemaradást. Ezzel szemben a máj regenerációs képessége sokkal jelentősebbnek bizonyult. A korai májsejtek mintegy 65 százalékának eltávolítása után 4 nappal a szerv növekedési üteme megközelítette a normális mértéket.
   „A máj olyan, mint egy Ferrari” – foglalta össze a vizsgálati eredményeket dr. Ken Zaret, a philadelphiai Fox Chase Cancer Center munkatársa. Ugyanez a pancreasról már nem mondható el; Melton úgy véli, a kevésbé regenerálódó szövetek, például a hasnyálmirigy kialakulásában előre meghatározott számú sejtosztódás zajlik le, amelyeket döntően a progenitor sejtek saját jelzései vezérelnek. Nem szabad azonban teljesen figyelmen kívül hagyni a külső tényezőket sem. Dr. Pedro Herrera a Genfi Egyetemen az előző évben kimutatta, hogy béta-katenin adásával az egerek hasnyálmirigye mintegy négyszeresére nő a normálisan várhatóhoz képest.

  Tudományos vizsgálat a  metabolikus szindróma okairól

 „Olyan adatokhoz juthatunk, amelynek nemzetközi kicsengése is lehet” – mondta lapunknak Jermendy György professzor arról a vizsgálatról, amelyet munkatársaival a metabolikus szindróma kiváltó okainak feltárására indított el július 28-án Szigethalmon, a VIII. Országos Ikertalálkozón. A közel hétszáz ikerpár részvételével megrendezett eseményt kihasználva a Fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház, valamint a Semmelweis Egyetem közös felmérésének szervezői megkezdték a résztvevők toborzását a Magyarországon egyedülálló vizsgálathoz. A tisztázni kívánt kérdés, hogy a genetikai állomány, illetve a környezeti hatások – a mozgáshiány, a helytelen táplálkozás és elhízás – milyen arányban határozzák meg a metabolikus szindróma és a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását. Erre kiválóan alkalmas az ikrek – különösen az egypetéjűek – vizsgálata.
   „Reményeink szerint ötéves követés egészíti majd ki a most induló, egy-másfél évre tervezett keresztmetszeti vizsgálatot, amelybe legalább 100 felnőtt ikerpárt tervezünk bevonni a megfelelő statisztikai erő elérése érdekében” – számol be a vizsgálati tervről Jermendy professzor. „Mérjük többek között az ateroszklerózis korai jeleit – az artériás merevséget, a carotis intima- média falvastagságot –, és mindössze egy invazív beavatkozást (egyetlen vérvételt) végzünk egészséges résztvevőinknél.”
   Az induló vizsgálat segítségével jó becslést kaphatunk a genetikai és a környezeti hatások arányáról, ami fontos adatokkal szolgálhat a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának és terápiás lehetőségeinek megismeréséhez. A professzor szerint a vizsgálat megkezdésének legnehezebb pontja a résztvevők toborzása – ehhez a kollégák segítségére is számít. Jelentkezni a vizsgálat központjában, a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban lehet.
   MEDICAL TRIBUNE