A magyarok többsége szerint rossz döntés ápolónak készülni
A tárgyalások nem vezettek eredményre, így három szervezet közösen gyűjti a túlmunkaszerződéseket felmondó nyilatkozatokat, írja a Népszava.
Közös nyomásgyakorló akcióba kezd a Magyar Orvosi Kamara (MOK), a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) valamint a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ), miután eddig eredménytelenek az egyeztetések a Belügyminisztériummal a bérek és az egészségügyi ráfordítások növeléséről, írja a Népszava, amelynek kérésére reprezentatív felmérést készített a Publicus Intézet idén szeptemberben. A kutatásban arról is érdeklődtek, hogy miként változott az orvosok megbecsültsége az elmúlt 10-15 évben.
A válaszadók mintegy ötöde (21 százalék) szerint az romlott vagy nem változott, majd harmaduk (32 százalék) látott elégtelen, míg bő negyedük (27 százalék) éppen megfelelő javulást.
Olyanok is akadtak - 3 százaléknyian - akik szerint már a méltányosnál is nagyobb a megbecsültségük. Az eredményekből az is kitűnt, hogy a válaszolók politikai alapállása e téren is nagyon erősen befolyásolja a véleményüket: míg a kormánypártok támogatóinak csupán 2 százaléka lát romlást az orvosok anyagi és munkakörülményeiben, addig a magukat ellenzékinek tartók között több mint tízszeres, 24 százalék ezek aránya. A helyzet javulásával éppen elégedettek aránya viszont a kormányzat oldalán többszörös, ott 45 százalék míg az ellenzékieknél csupán 16 százalék.
Az ápolók helyzetének megítélése összességében hasonló képet mutat, bár a megbecsültségükben több-kevesebb javulást látók aránya csekélyebb, esetükben ez százalék, míg az orvosoknál 62 százalék volt. Ez önmagában aligha meglepő, ha felidézzük, hogy a közelmúlt különféle bérkorrekciói azzal is jártak, hogy szélesebbre nyílt az orvosok és a szakdolgozók között a bérolló. Az ápolók helyzetének megítélésében még erősebb szerepet játszanak a pártszimpátiák. Esetükben romlást csak minden századik kormánypárti szavazó lát, míg az ellenzékiek több mint harmada van ezen a véleményen. Az éppen megfelelő javulást érzékelőkben is több mint hatszoros a különbségek, csak éppen fordított szereposztásban: 39 százalék, illetve 6 százalék.
A Publicus egy személyes dimenzióban is rákérdezett az egészségügyi pályák megbecsültségére: „Ha a gyermeke most állna pályaválasztás előtt, javasolná-e neki, hogy orvosnak/ápolónak tanuljon?” A válaszolók 42 százaléka jó választásnak tartja az orvosi pályát, de ugyanannyian inkább óvnák tőle a saját gyereküket. (16 százalék nem foglalt állást.)
Az ápolók esetében már nem ilyen kiegyenlített a kép: csupán 30 százalék látná szívesen, ha a gyerek az ápolást választaná hivatásul, míg közel kétszer annyian (54 százalék) ezt rossz döntésnek tartaná.