A magyarok szerint a fogpótlás nem luxus, hanem alapjog

Fogakról beszélni nem szexi téma – de amíg valaki a protézis miatt nem mer enni, nevetni vagy randizni, addig ez nem pusztán esztétikai kérdés, hanem az emberi méltóság is múlhat rajta. Egy országos, reprezentatív kutatás szerint a magyarok 93%-a úgy véli, hogy a végtaghelyettesítő megoldásokhoz hasonlóan mindennemű fogpótláshoz is alapjogként kellene hozzáférni – hiszen a foghiány nemcsak rágásban, hanem önbizalomban is fáj.

Tízből kilenc magyar szerint igazságtalan, hogy a társadalombiztosítás csak kivehető fogpótlásokra nyújt általánosan támogatást, míg a rögzített pótlások csak nagyon kivételes esetekben részesülnek állami finanszírozásban[1]^,[2]. Egy friss reprezentatív felmérés azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a magyarok a teljes fogvesztéshez és a fogpótláshoz: mennyire tartják igazságosnak a teljes állami támogatás hiányát, milyen életminőségbeli, társadalmi és lelki következményei vannak a foghiánynak, valamint mennyire ismertek a modern, rögzített implantációs megoldások lehetőségei hazánkban.

Nem állunk jól a fogmegtartás terén

Hazai adatok szerint a 35–44 éves felnőttek 26%-ának már közel hét hiányzó foga van, és 1,9%-uk teljes fogatlanságban él. A 65–74 éves korosztályban a teljes fogvesztés aránya ennél sokkal magasabb: eléri a 15%-ot. [3]A probléma azonban nem kizárólag az idősebbeket érinti. Sajnos sokaknál a rendszeres ellenőrzés elmaradása miatt sokszor csak előrehaladott állapotban derül ki, hogy probléma van, amikor a fog már nem menthető.

A következmények súlyosak – ezt a lakosság is így látja: a kutatás szerint a megkérdezettek 89%-a úgy véli, hogy a foghiány miatti életminőség-romlás – az önbizalom csökkenése, a társas élet visszaszorulása, az étkezési korlátozások – hasonló terhet jelent, mint más testi fogyatékosságok.

„Nem a fogaimat kaptam vissza, hanem az életemet”

Akik még nem élték át, el sem tudják képzelni, milyen fordulatot hoz egy teljes fogpótlás az életben. A kutatásból kiderül, hogy ez nem csupán funkcionális beavatkozás: a rögzített, implantátumon alapuló megoldások szó szerint életminőséget változtatnak. A páciensek beszámolói szerint a fix fogpótlás után visszatér az étkezés öröme: újra bátran harapnak almába, kukoricába, dióba; megszűnik az öklendezés, a ragasztó és a műanyag szájpadlás kellemetlen érzése; természetesebbé válik a beszéd és az ízérzékelés; visszatér az önbizalom. „Most már nem félek nevetni” – fogalmazta meg egyikük.

Sokan arról számoltak be, hogy a fix fogpótlás után újra társaságba járnak, bátrabban randiznak, vagy új munkahelyet vállalnak, mert megszűnt az a félelem, hogy a fogsoruk elmozdulhat beszéd közben. „Nem a fogaimat kaptam vissza, hanem az életemet” – hangzott el az egyik megkérdezettől. Egy másik páciens pedig így fogalmazott: „Mióta fix fogam van, a gyerekeim azt mondták: anya, újra mosolyogsz.” Nem egy esetben egészségi fordulatot is hozott a változás: volt, aki 15 kilót fogyott, mert újra mert rendesen enni, és tudatosabban kezdett étkezni az új fogpótlásnak köszönhetően.

A kivehető protézis korlátai – láthatatlan, mégis mindent meghatározó teher

A kivehető fogpótlást viselők többsége a mindennapi életet megnehezítő hátrányokról számolt be. A szájpadláshoz tapadó műanyag gyakran öklendezést vált ki, az étkezés korlátozott, a természetes ízek eltűnnek, a ragasztó íze és szaga kellemetlen, a protézis pedig irritálja az ínyt. Sokan emiatt kerülik az éttermeket, társas eseményeket, sőt, a párkapcsolati közelséget is. Többen elmondták, hogy a kivehető fogsor minden reggel és este emlékeztette őket arra, hogy valami hiányzik – míg a rögzített megoldás után visszatért a természetesség érzése és a szabadság élménye.

Van lehetőség azoknak is, akik már lemondtak a fix fogakról

Kevesen tudják, de akik eljutnak a teljes fogatlanságig, azok állkapcsa nem mindig alkalmas hagyományos implantátumra. Ma azonban már számukra is létezik megoldás. Az extramaxilláris implantáció – például zygoma vagy pterygoid implantátumok – lehetővé teszi, hogy előrehaladott csontfelszívódás, trauma vagy daganat miatti csontvesztés esetén is rögzített fogpótlás készüljön, ráadásul ez az eljárás a sokak által ismert csontpótlásnál, klasszikus implantátumok behelyezésénél jóval gyorsabb: míg az előbbi eljárás akár 9 hónapig is eltarthat, addig az extramaxilláris implantációhoz tartozó fogpótlás akár 1–2 nap alatt elkészülhet, maga a beavatkozás pedig csak néhány órát vesz igénybe. Ez a beavatkozás jelenleg Magyarországon csak néhány klinikán elérhető, holott külföldön már évtizedek óta bevált módszer. A kutatás szerint a megkérdezett 45–75 éveseknek csupán harmada hallott róla, és több mint 40%-uk nincs tisztában azzal, hogy hazánkban is elérhető ez a ritka, sokszor szinte életmentő eljárás.

Az extramaxilláris implantáció olyan páciensek számára is új reményt ad, akik korábbi szakvélemények alapján úgy tudták, hogy számukra már nincs megoldás. Ezek az eljárások nemcsak funkcionális, hanem lelki értelemben is rehabilitálják a pácienst, ráadásul szinte azonnal – visszaadják a mosolyát, az önazonosságát, az életkedvét, és ezzel az életét is. Ma már a technológia hiánya nem akadály, mindenkinek van lehetősége szép, új fogakra. Annak ellenére, hogy a magyar fogászati szakma még mindig a csontpótlásban gondolkodik, a világ már az azonnal terhelhető implantáció felé halad – mondta Boros József, a Dentrip Fogorvosi Központ vezetője, az extramaxilláris implantáció specialistája.

A fogvesztés nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi ügy

A magyar társadalomban a hiányos fogazat ma is stigmát jelent: 93% szerint az „elhanyagoltság” vagy „szegénység” benyomását kelti. Ez az érzet sokszor a társas kapcsolatok, a munkahelyi teljesítmény vagy a párkapcsolati önértékelés rovására megy.

A fogpótlás nem luxus, hanem alapvető emberi szükséglet. Aki elveszíti a fogait, gyakran az életminőségének, önbecsülésének és társadalmi helyének egy részét is elveszíti – a mi feladatunk az, hogy visszaadjuk mindezt – tette hozzá Boros József.

A kutatásról:

A reprezentatív kutatásta Positive Health &Care Kft megbízásából a Pulzus Kutatási Rendszer végezte 2025. október 16–22. között, ezerfős, a 18 év feletti magyar lakosságra reprezentatív mintán. A kvantitatív kutatást egy kvalitatív felmérés egészítette ki az extramaxilláris implantáción átesett páciensek körében.