A létezés ritmikus aspektusa

Juhász Gábor és Dresch Mihály új lemeze

Juhász Gábor gitárművész a magyar dzsessz új nemzedékének egyik legeredetibb tehetsége: jó néhány hazai és nemzetközi formáció – kvartettek, kvintettek, nagyobb létszámú együttesek – megbecsült közreműködője. Két éve merész vállalkozásba fogott: elkezdett szólókoncerteket adni – a magyar gitárosok körében Zoller Attilától Snétberger Ferencig ennek egyébként gazdag hagyománya van. Az új projekt most jutott el odáig, hogy Juhász saját nevén, részben saját kompozícióiból adott ki lemezt, amely azonban nem tisztán szólóprodukció: egyenrangú társ benne a nemzetközileg jegyzett, kitűnő dán trombitás, az egykor Miles Davisszel is együttműködő Palle Mikkelborg. A CD-n közreműködik Helen Davies hárfaművész, egy háromtagú magyar ritmusszekció (Barcza Horváth József, Dés András, Balázs Elemér), valamint az indiai klasszikus zene két jeles hazai mestere, Lantos Zoltán (hegedű) és Szalai Péter (tabla). Juhász és Mikkelborg szerzeményei mellett a lemezre két fantasztikus amerikai szaxofonos, a magyar muzsikusokkal és a budapesti BMC Records kiadóval régóta jó kapcsolatot ápoló Charlie Mariano és Archie Shepp egy-egy kompozíciója is felkerült. Az eredmény: trendeket, divatirányzatokat, populáris megoldásokat szándékosan kerülő, kamarazenei ihletésű, helyenként költői szépségű dzsessz; finom hangszerelési megoldásokkal, változatos ritmuskombinációkkal. Lantos és Szalai szereplése sem észrevétlen: a műfaj amerikai gyökerei és európai sajátosságai mellett rendre felbukkannak az ősi indiai rágák motívumai – időben és térben is tágítva a zene lehetőségeit. A filozofikus-esztétizáló címet (60/40 – A létezés ritmikus aspektusa) viselő album itthon aligha válik széles körben ismertté, Nyugat-Európában viszont bizton számíthat a kreatív, improvizatív kortárs zene barátainak elismerésére.