A lakosság fele, ha baj van, menne
Súlyosabb betegség kezeltetésére a magyar lakosság fele menne külföldre, ám a nyelvi és az anyagi akadályok sokakat visszatartanak, derült ki egy felmérésből.
A magyarok közel fele kezeltetné magát külföldön, ha komoly betegséget állapítanának meg nála, az anyagi és nyelvi korlátok azonban sokakat visszatartanak ettől a lehetőségtől. Legtöbben a kapott diagnózist illetően is szkeptikusnak bizonyultak, négyből három beteg az első diagnózis után további orvosi szakvéleményeket is kérne – derül ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott CIG Pannónia felmérést bemutató közleményből.
Magyarországon a szív, ér- és idegrendszeri, valamint a daganatos betegségek tehetőek felelőssé a legtöbb halálesetért. A felméréséből kiderül, hogy a válaszadók közel 50 százaléka inkább gondolkodna külföldi kezelésen, amennyiben ilyen súlyos betegséget diagnosztizálnának nála. A korcsoportokat vizsgálva kiderült az is, hogy inkább a fiatalok nyitottak a külföldi gyógykezelésre: a legtöbben, a 18-29 évesek 61 százaléka számolna ezzel a lehetőséggel.
Miközben a válaszadók 70 százaléka szerint kifejezetten rossz a hazai egészségügyi ellátás színvonala, a megkérdezettek fele mégsem gondolkodna határainkon túli gyógykezelésben, egyrészt annak anyagi vonzata miatt, de sokakat tart vissza az idegen nyelvtudás hiánya és a kezelés megszervezésének körülményessége is. Ugyanakkor az is visszatartó ok számukra, hogy nem szeretnének egyedül lenni egy idegen országban a kezelés időtartama alatt.
A kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok kétharmada kifejezetten bizalmatlan a kapott diagnózissal szemben. Nem elégszenek meg az első körös eredményekkel, a legtöbben akár 2-3 másik szakvéleményt is kikérnek, mielőtt döntenek a további kezelésükről. Ugyanakkor mindössze a megkérdezettek 7 százaléka kutatna fel maga gyógymódokat az interneten vagy fordulna alternatív módszerekhez.
