A koronáriák és a miokardium hegeinek fuzionált 3-T-CMR vizsgálata
A Journal of the American College of Cardiology tavaly májusi tanulmányában először számolnak be MR vizsgálattal történő 3D volumenábrázolás fúziójáról a koronáriák és a miokardium hegeinek vonatkozásában. A tanulmány a folyamat klinikai megvalósíthatóságát és hatásait vizsgálja.
Csökkent bal kamra szisztolés funkció esetén a regionális és globális szisztolés teljesítmény javítására a megfelelő terápiás választás gyakran a vaszkuláris intervenció.
Mind a kardiális reszinkronizációs terápia (CRT), mind a koronária artéria revaszkularizáció (CAR) eredményessége azonban korlátozott, illetve nem valósul meg körülbelül a betegek harmadánál a miokardiumban kialakult hegesedés miatt. A beavatkozás többnyire a poszterolaterális fal vagy a szeptum ereit érinti, és az itt kialakult hegek csökkenthetik vagy semmissé tehetik a beavatkozás hatásait.
Mind a CRT, mind a CAR feltétele az intervenció céljának megfelelő artéria, illetve véna azonosítása. Az azonosítási lehetőségek közé tartoznak a diagnosztikában viszonylag új háromdimenziós (3D) képalkotási eljárások, köztük a 3D MR vizsgálat. Az összes koronária artéria 3D ábrázolásának hatékonyságát folyamatos gadolinium infúzió mellett 1,5-T és 3-T MR készülékkel, a vénák esetében 1,5-T-készülékkel korábbi vizsgálatok igazolták.
A miokardium vizsgálatára a kardiális MR (CMR) napjainkra szintén elterjedt módszer. Korábbi tanulmányok igazolták a miokardiumhegek 1,5-T térerősségű készülékkel és a magas felbontású 3-T készülékkel történő 3D ábrázolási lehetőségét is.
A kutatók arra kerestek választ, hogy a két képi megjelenítés – koronáriák, illetve miokardium – fúziója egy „képben” mennyiben segíti a klinikai döntéshozatalt a CRT és a CAR indikációjában, valamint ennek klinikai megvalósíthatóságát vizsgálták.
A vizsgálatba 53 beteget vontak be, akiknél előzetesen CAR-t illetve CRT-t indikáltak.
Koronarográfiával igazolt obstruktív artériás koronáriabetegséget (sztenózist) dokumentáltak 30 betegnél, a többinél pedig noniszkémiás kardiomiopátiát. Az ejekciós frakció középértéke 43***±***17 százalék, az átlagos szívfrekvencia a CMR idején 73***±***13 volt.
Egy beteg kivételével (kontrollált pitvarfibrilláció) mindegyik betegnél szinuszritmus állt fenn, 8 betegnél gyakori ventrikuláris ektópiát figyeltek meg az akvizíció alatt.
A vizsgálatokat ugyanazon 3-T CMR készülékkel (6 elemes, felületi vevőtekercses) végezték a koronáriákra és a miokardiumra vonatkozóan, szív-kapuzott, 3D, szabad légzés melletti, inversion recovery (IR) technikát használva, lassú gadolinium infúzió mellett (korai, koronária-súlyozott adatnyeréshez) és 20 perccel a beadás után (késői, heg-súlyozott adatnyeréshez). A 2D DE technikából ismert módszer alapján a miokardium vizsgálatához a TI idő módosítását alkalmazták (a koronáriavizsgálatnál beállított 200 ms-hoz képest 240–270 ms-ra módosított TI). A volumenábrázolás fúzióját nyílt forráskódú szoftverrel végezték, miután a miokardiumból nyert adatokból ún. seed-technikával a hegre vonatkozó megfelelő adatokat kinyerték.
Előzetesen cine-módban, steady-state free precessziós pulzusszekvencia mellett vizsgáltak; szemiautomata szoftverrel kiértékelve a bal kamra végszisztolés és végdiasztolés térfogatára, az ejekciós térfogatra és a szívizomra vonatkoztatott átlagos hegszövet/ép szövet arányt mutató adatokat kaptak.
A kiértékelés vizuálisan, 5 pontos rendszer alapján (0–4-ig) történt, 14 szegmenses arteria coronaria és 7 szegmenses vena coronaria sablonra vonatkoztatva az erek tekintetében, míg a miokardiális heg kiértékelésének viszonyítási alapja egy szintén elvégzett 2 dimenziós DE vizsgálat volt. Ez az értékelés is 5 pontos rendszerben történt. Az elemzéshez számítógépes szoftvert használtak.
Végül, a klinikai hatás vizsgálata során, a felkért klinikus szintén 5 pontos rendszerben értékelte a vizsgálati eredményeknek a tervezett beavatkozásokra gyakorolt hatását.
A kombinált protokollt 49 esetben folytatták le végig. 42 betegnél végzett 44 vizsgálatban mutatták ki heg jelenlétét a miokardiumban, ebből 38 esetben sikeres volt a fúzió.
17 betegnél lehetett kimutatni egynél több, a transzmurális heg fölött haladó eret, amelyet eredetileg az invazív beavatkozás célpontjaként azonosítottak. Továbbá 36 betegből 24 esetében állapították meg a CMR vizsgálatnak a terápiás döntéshozatalt befolyásoló hatását.
A tanulmány igazolta, hogy a koronáriák és a miokardiumhegek háromdimenziós MR képalkotó eljárással végzett vizsgálatának fuzionált képi megjelenítése a klinikai döntéshozatal során szignifikáns előnyt jelent a CAR és a CRT beavatkozás előtt álló betegeknél, illetve segíti ezek klinikai megvalósíthatóságát.
A Kardiológiai Intézet főorvosa, Borbola József professzor véleménye szerint az MR vizsgálatok már Magyarországon is egyre szélesebb körben használt diagnosztikai eljárásnak számítanak, és nagy szerepük van többek között a kardiális státusz felmérésében, az akut és krónikus szívbetegségek diagnosztikájában. A szív MR vizsgálata többletinformácót nyújt az echokardiográfiához képest, jól vizsgálható vele a szívizom állapota, életképessége. Többek között instabil angina, akut miokardiális infarktus esetén a CMR vizsgálat segítségével nagy biztonsággal eldönthető a revaszkularizáció szükségessége, elkerülhető az esetleg fölösleges beavatkozás. A 3D CMR, és ezen belül a tárgyalt fuzionált 3D CMR még pontosabbá teszi a diagnózist, ezzel javítva az eredményes beavatkozások számát, bár ez utóbbi magyarországi bevezetésére a kardiológiai diagnosztikában még várni kell.
