A kormány meghallotta a szakma hívószavát
Válaszolt a Népszava kérdéseire Szűcs László, az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki kiáll az állami támogatás szükségessége mellett és cáfolja, hogy a kormány döntése mögött személyi érdekeltségek állnának.
- A sajtóban továbbra is azt valószínűsítik, hogy az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. jut majd hozzá a fogászati turizmus fellendítésére szánt egy milliárd forinthoz. Önök szerint szükség van -e kormányzati támogatásra a fogászati turizmus fellendítéséhez, s ha igen milyen célokra kellene fordítani a támogatási keretet?
- A Magyar Kormány meghallotta a szakma hívószavát. Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Kormány és a Program lebonyolításáért felelős Orvosi Turizmus Iroda Zrt., mely szerint a Magyar Állam szerepvállalása elengedhetetlen Magyarország európai piacvezető szerepének megőrzését célul kitűző gazdaságfejlesztési Program megvalósításában. A legnagyobb tévhit a Programmal kapcsolatban az állami szerepvállalás = kizárólag állami forrásbiztosítás.
Ez nem igaz. Az állam szerepe jóval komplexebb és fajsúlyosabb az egyre éleződő európai versenyben: piacvezető pozíciónkat komolyan veszélyeztetik az erőteljes állami támogatásra támaszkodó lengyel, török, bolgár és cseh versenytársak. Velük szemben állami szerepvállalás és a hazai fogászati szakma összefogása nélkül Magyarország nem sokáig tarthatja meg piacvezető szerepét.
Az állami szerepvállalás elengedhetetlen a vonatkozó európai direktívák, pl. a versenytörvény, pl. a határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokról szóló törvény jogharmonizációs környezetének megteremtésénél, az egységes minőségbiztosítási, akkreditációs rendszer alapjainak kidolgozásánál és bevezetésénél, vagy például az európai integrációs tárgyalások elősegítésénél, ahol a Visegrádi 4-ekkel és Horvátországgal közösen, határokon átnyúló, egységes európai fellépésről tárgyalunk. Fontos állami feladat a szektor számára elérhető pályázati források megnyitása és biztosítása és még sorolhatnám az állami tennivalókat.
- Milyen elvek és módszer alapján osztanák el az összeget, ha ezt Önökre bízná a kormányzat?
- A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. munkatársai jelenleg egyeztetéseket folytatnak a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program állami szerepvállalási lehetőségeiről, és amennyiben a Kormány úgy ítéli meg, hogy az ágazatfejlesztési elképzelés jó befektetés az állam és a társadalom számára, úgy nem kizárt, hogy például a jogszabályi környezet harmonizálásán vagy az egységes akkreditációs rendszer kidolgozásán túlmenően anyagi forrásokkal is hozzájárul annak megvalósításához.
Szeretném leszögezni, amennyiben sikerre vezetnek az egyeztetések és tételezzük fel, az állam anyagi forrásokkal is beszáll a Program megvalósításába: egyrészt az állam egy projektnek, egy gazdaságfejlesztési programnak és nem egy magáncégnek adja a pénzt, egy olyan projektnek, amelynek össznemzeti és társadalmi szinten is igen kedvező hatásai lesznek. Másodszor: ez a pénz nem "adomány", hanem ez a projekt az állam számára egy olyan befektetés, olyan hozzájárulás, amely néhány éven belül busásan megtérül. Az állam akkor követne el hibát, ha nem támogatná ezt a projektet. A Program első 4 évének tervezett összköltsége egyébként 20-22 milliárd forint.
- Jutna -e az összegből a leszakadt régiók fogászatinak a fejlesztésre?
- Turizmus Fejlesztési Program célja, hogy az európai fogászati turisták Magyarországot válasszák Törökország, Lengyelország vagy Bulgária helyett. Hogy az országon belül mely fogászati rendelő szolgáltatását veszik igénybe a beutaztatott betegek, abba a Programot lebonyolító szervezetek nem szólnak és nem is szólhatnak bele.
Ezt továbbra is az egészséges, piacgazdaság és versenyszellem diktálja: mi lehetőséget nyújtunk a legkisebb rendelőktől a legnagyobbakig, fogászati turizmusban jártas, vagy éppen most bekapcsolódni kívánó, az ország bármely pontján székelő, megfelelő szolgáltatást nyújtó rendelők részére. A peremfeltételek kialakítását az 5 fő részvételével, 2011. február közepén megalapított Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program Professzori Tanácsa végzi, melynek tagja lett a 3 legnagyobb fogorvosi képzőhely dékánja, SE - Prof. Dr. Fejérdy Pál; DE - Prof. Dr. Hegedűs Csaba; SZE - Prof. Dr. Nagy Katalin, valamint a SE Fogpótlástani Klinikájának igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár Prof. Dr. Gera István és a nemzetközi master program magyarországi igazgatója Prof. dr. dr. Piffkó József.
Úgy gondoljuk, hogy a 3 legnagyobb képzőhely dékánjánál senki nem látja pontosabban a rendelkezésre álló fogorvosi szakemberek jelenlegi helyzetét és esetleges jövőbeni fejlesztési lehetőségeit.
- Milyen közvetlen, illetve közvetett hasznot hozhat az ország és a polgárok számára az, ha idehaza fellendül a fogászati turizmus?
- Komplex gazdaságfejlesztési program: a gazdaság felemelkedését szolgálja az egészségipar és a turizmus területén, támogatja újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez, és pozitívan befolyásolja az ország folyó fizetési mérlegét. A Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program egyik célkitűzése, hogy 3 év alatt megduplázza, 5 év alatt megháromszorozza a beutazó, külföldi páciensek számát, ez idő alatt 3000 új munkahelyet teremtsen és megállítsa a szakemberek kivándorlását, és 5 év alatt közel 1000 fogorvost tartson itthon. Ez önmagában közel 4 milliárd forintos nyereség az országnak.
-Többen azt állítják, hogy a fogorvosok gyakran nem adnak számlát a betegeiknek. Önök szerint mennyire elterjedt jelenség ez?
- Miután nem fogorvos és rendelőtulajdonos vagyok, hanem gazdaságfejlesztési szakember, ezért ezt a kérdést nem tudom megítélni felelősséggel. A szektorban elterjedt pletykák szerint lenne az ágazatban mit fehéríteni.
