A kórházbezárásoktól a parlagfű elleni védekezésig (Bővítve!)

Jobbik: kevés a pénz az egészségügyre

Lukács László György (Jobbik) az egészségügy helyzetére hívta fel a figyelmet, szerinte az adatok rosszak, nem működnek a reformok, az egészségügy, mintha a törvényhozás mostohagyermeke lenne. Közölte: Magyarországon a születéskor várható élettartam öt évvel marad el az OECD átlagától, jelenleg 76 év. Még rosszabbak az egészségben eltöltött évekre vonatkozó adatok, jegyezte meg. Elmondta azt is, 38 ezren halnak meg úgy Magyarországon, hogy haláluk elkerülhető lett volt. Kevés a pénz az egészségügyben és rossz az intézmények teljesítménye, vont mérleget. Beszélt arról is, hogy sajtóhírek szerint a kormány kórházbezárásokra készül.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a képviselő minden mondata cáfolható. Szóvá tette azt, hogy a jobbikos politikus "orvosexportőrként" kifogásolja, hogy kevés az orvos. A születéskor várható élettartamról azt mondta, sikerült az uniós átlag és a magyar adatok közötti különbséget 5 évnél kevesebbre letornázni. Hozzátette: javul az egészségben eltöltött évekre vonatkozó adat is. Az államtitkár hangsúlyozta, a kormány nem tárgyalt semmilyen kórházbezárásról szóló előterjesztést és nem is kérte, hogy készüljön ilyen. A kormány nem kórházbezárásokkal foglalkozik, mint az önök szövetségesei, hanem kórházépítésekkel, hangsúlyozta.
    
DK: a kormány csak szavakban küzd a parlagfű ellen

Oláh Lajos (DK) elmondta, Magyarországon másfél millió ember szenved parlagfűallergiában, a kormány szavakban mindig készséggel felvette a harcot a növény ellen, de nagyon kevés érdemi intézkedést tett. Akcióterv van a védekezésre, de kitűzött cél nincs, így számon kérni sem lehet, közölte. Szerinte jobban megéri a földtulajdonosoknak kifizetni a bírságot, mint lekaszálni a füvet.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarország szigorú törvénnyel biztosítja, hogy a földtulajdonosok megakadályozzák a parlagfű virágba borulását. Hozzátette: a védekezésben a társadalom minden tagjának aktív részvételével lehet hathatós eredményt elérni a védekezésben. Ismertetése szerint idén novemberig a járási hivatalok 5000 hektár fertőzött területet derítettek fel, a bejárás során pedig 132 millió forint növényvédelmi bírságot szabtak ki.

MSZP: mit tesz a kormány a kórházi fertőzések ellen?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy tavaly több, mint 15 ezer kórházi fertőzés történt és azok miatt 541-en meg is haltak. Hangsúlyozta, hogy 2017-hez képest 23 százalékkal nőtt a kórházi fertőzésben elhunytak száma. A kormány lépései haszontalanok, hiszen míg a fertőzöttek száma nem csökkent, a fertőzés miatt elhunytaké nőtt, bírált a politikus. Mikor látják be, hogy a kórházi fertőzésekkel szembeni lépeseik nem voltak megfelelőek, milyen új lépéseket tervezek, hogy csökkentsék a fertőzések miatt elhunytak számát? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy az MSZP-SZDSZ kormány úgy próbálta elérni, hogy kevesebben vegyék igénybe az egészségügyi ellátásokat, hogy bevezette a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. A kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatok mindenki számára elérhetőek, tette hozzá, hangsúlyozva, Magyarország az egyik olyan európai ország, amelyik a legtöbb és legátláthatóbb adatot szolgáltatja. A kórházi kezelésekkel összefüggő megbetegedések aránya Magyarországon négy százalék, míg az európai 5,5 százalék, hangsúlyozta.

A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament ezt 111 igennel, 34 nem és egy tartózkodás ellenében tette meg.

DK: mikor oldják fel a kórházi a létszámstopot?

Gréczy Zsolt (DK) arról beszélt, hogy miközben ezrek halnak meg a megfelelő ellátás hiányában, nincs elég orvos, kórházi osztályok zárnak be, már ott tart a spórolás, hogy nem lehet tudni, a kórházak felvehetnek-e orvosokat és ápolókat. Az egyik bejelentés arról szól, hogy nincs létszámstop, a másik arról, hogy azt igyekeznek feloldani, mondta. Mikor oldják fel ezt a létszámstopot, mikor vehetnek fel újra orvost és ápolót a kórházak? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára cáfolta a képviselő által említett, a kórházi dolgozók felvételének stopjáról szóló sajtóhírt. Tíz év alatt 770 milliárd forinttal emelkedett az egészségügyre fordított költségvetési összeg, hangsúlyozta az egészségügyi béremeléseket soroló államtitkár.

A kérdező nem, de az Országgyűlés elfogadta  a választ 112 igennel, 37 nem és egy tartózkodás ellenében.

Párbeszéd: mi lesz a volt akadémiai kutatóintézeti hálózat sorsa?

Mellár Tamás (Párbeszéd), arról érdeklődött, hogyan képzeli el a kormányzat a rendszer működését, mikor lesz annak alapító okirata és szervezeti-működési szabályzata. Választ várt arra, hogyan működik majd változatlan feladatokkal, de a hálózat nélkül az akadémia, milyen stratégia mentén működik majd az új szisztéma.

Válaszában Schanda Tamás, a szaktárca parlamenti államtitkára azt mondta: a kormányzat azt tűzte célul, hogy 2030-ra Magyarország az öt legélhetőbb európai állam egyikévé váljon, és ennek útja az innováció erősítése, amihez több és eredményesebb kutatásra van szükség. Hangsúlyozta: a területre jövőre az ideinél 32 milliárd forinttal többet, összességében 150 milliárdnál nagyobb forrást fordít a kormányzat. Jelezte: van alapító okirata és szervezeti-működési szabályzata a kutatóintézet-hálózatnak.

A kérdező nem fogadta el a választ, a parlament viszont - 114 igen, 35 nem és egy tartózkodás mellett - megszavazta azt.

KDNP: lesz-e Dél-Budán centrumkórház?

Simicskó István (KDNP) arra kérdezett rá: lesz-e Dél-Budán centrumkórház? Utalt arra: a XI. kerület új polgármestert választott, aki úgy nyilatkozott, nem támogatja a centrumkórházat. Reményét fejezte ki, hogy ez nem tántorítja el a kormányzatot, és megépülhet az intézmény.

Gulyás Gergely úgy felelt: most a budapesti egészségügy megújítása van soron, az Egészséges Budapestért programra jövőre 42 milliárd forint áll rendelkezésre. A tervezési közbeszerzés van folyamatban, de kétség kívül új helyzet állt elő a választásokkal, mondta, hangsúlyozva: a kormány számára fontos az új vezetők véleménye, ezért arra kérte a főváros új vezetését, nyilatkozzon arról, hirdet-e kórházstopot. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a kérdésben nincs sem fővárosi, sem kerületi hatáskör, és a főváros mintegy 4 millió ember egészségügyi ellátását biztosítja.

DK: visszaadják-e Újpestnek a kórházát?

A több mint százezres, vonzáskörzetével együtt közel kétszer ekkora Újpest valamennyi kórházát bezárták az utóbbi években, pedig a helyiek kórházat akarnak, mondta Varju László (DK), ezzel a megfelelő szolgáltatások biztosítását kérve azonnali kérdésében a miniszterelnöktől. Újpesten legyen újra egészségügyi ellátás, kórház!, kérte ellenzéki politikus.

Orbán Viktor miniszterelnök, a kérdést kétségtelenül jogosnak nevezve megemlítette: egy kormánydöntés szerint november 30-ig egyeztetnie kell a kijelölt kormánytagnak a kerület vezetőjével arról, mi legyen a most üresen álló épület jövője, "tehát várjuk, hogy a polgármester úrral meg tudjunk egyezni".

Viszonválaszában a DK-s politikus örömét fejezte ki az egyeztetés miatt, "normális, tisztességes egészségügyi ellátást" kérve a térségnek.

Az újpestiek majd eldöntik, mit szeretnének, és a kormány kijelölt egy minisztert, hogy tárgyaljon a polgármesterrel arról, hogy mi legyen ezzel az üresen álló épülettel, közölte viszonválaszában Orbán Viktor, reményét fejezve ki, hogy mindenki számára kielégítő megoldás születik.