A klímaváltozással egyre több kórokozó kerül állatról emberre
Az egyetlen esély a zoonózisok és a járványok megelőzésére, ha próbáljuk a vírusok átterjedését valós időben nyomon követni – írja a Qubit.
Nem a vadon élő állatok kereskedelme, az erdőirtások vagy az ipari méretekben űzött mezőgazdaság, hanem az éghajlatváltozás az új kórokozók és az általuk terjesztett betegségek megjelenésének legfőbb oka. A globális felmelegedés hatására ugyanis a vadon élő állatok arra kényszerülnek, hogy élőhelyeikről emberek által sűrűn lakott térségekbe vándoroljanak, ez pedig a zoonózis miatt drámaian növeli a következő járvány eshetőségét – olvasható egy nemzetközi kutatócsoport csütörtökön a Nature-ben közzétett tanulmányában.
A Georgetowni Egyetemen végzett kutatás az első, amelyben átfogóan értékelték a tudósok, hogyan változtatja meg globális szinten a klímakatasztrófa az emlősök szervezetében található vírusok összességét (virome). A tudósok azt igyekeztek felmérni, hogy az egyes fajok hogyan vándorolnak új élőhelyekre a globális felmelegedés következtében, és ennek milyen következményei lesznek, és arra jutottak, hogy az egymással első alkalommal találkozó emlősfajok több ezer vírust cserélnek majd ki egymás között.
A kutatócsoport eredményei szerint ezek az élőhelybeli változások új lehetőségeket teremtenek az Ebola-vírusoknak vagy a koronavírusoknak ahhoz, hogy új területeken jelenjenek meg, és azt, hogy új állatfajokra kerüljenek át, ami megkönnyíti a kórokozóknak, hogy ezeken a közvetítőkön keresztül emberre is átterjedjenek.
Úgy vélik, hogy a vadon élő állatok betegségeinek megfigyelését össze kellene kötni a klímaváltozás valós idejű követésével, így lenne esély az új vírusok nyomon követésére is. Amikor egy brazil szelindekdenevér megjelenik az Appalache-hegységben, nem ártana tudnunk, milyen vírusok utaznak vele. Az egyetlen esély a zoonózisok és a járványok megelőzésére, ha megpróbáljuk a vírusok átterjedését valós időben nyomon követni – írja a Qubit.