A késői mellrákdiagnózis beszűkíti a terápiás lehetőségeket

A COVID–19-járvány különösen aggasztó azok számára, akik valamilyen daganatos, illetve krónikus betegségben szenvednek, a koronavírus ugyanis fokozott kockázatot jelent a rákbetegséggel küzdőknek[1]. Szakemberek ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy számos esetben, így különösen a daganatos betegségek esetén, a nem diagnosztizált, illetve kezelés nélkül hagyott betegség önmagában is életveszélyes lehet.[2]

„Nem szabad alábecsülni a COVID–19 veszélyeit, de az új koronavírus halálozási rátája alacsony, különösen, ha a kezeletlen melldaganatok halálozási rátájával hasonlítjuk össze – mutatott rá dr. Pajkos Gábor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke. A megszokott viszonyok között is sokan vonakodnak orvoshoz fordulni, ha gyanús elváltozást találnak magukon, de járványhelyzetben ez még fokozottabban igaz. A halogatás megnövelheti a daganatos betegség  kockázatát, ronthatja a páciens életkilátásait, és drámaian beszűkítheti a terápiás lehetőségeket is.” Hozzátette: szakorvosok világszerte tartanak attól, hogy a koronavírus-járvány lecsengése után megugrik majd azok száma, akik már előrehaladott rákbetegséggel fordulnak orvoshoz, mert a járvány idején – félve a megfertőződéstől – nem jelezték a problémát szakembernek vagy erre nem volt alkalmuk. A halogatás sokkal több emberéletet követelhet, mint a vírus, nemcsak a daganatos, de például a szív- és érrendszeri betegségek esetén is.[3]

„A halogatás és a kifogások keresése teljesen érthető emberi reakció. Fontos tudni, hogy nem minden tünet jelent rosszindulatú elváltozást, de erről csak megfelelő szakorvosi vizsgálattal győződhetünk meg. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy merre induljunk, a betegszervezetek és a támogató csoportok jó kiindulási pontot adnak a továbblépéshez”– fogalmazott dr. Kenessey Andrea, a Mellrákfórum egyik alapítója, kardiológus szakorvos, mellráktúlélő.

A mellrakforum.hu weboldalon a – halogatást választók érdekében – orvos válaszol rovatot, illetve a gyakori kérdéseket megválaszoló tudástárat is létrehoztak. Kenessey Andrea szerint a mellrák korai felismerése óriási előny a kezelés és a teljes gyógyulás szempontjából, így természetesen karantén alatt is érdemes rendszeresen és pontosan elvégezni az önvizsgálatot, hiszen így hamarabb felfedezhetők az esetleges elváltozások az emlőben, illetve 40 éves kor felett kulcskérdés a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel is.[4] Június 1-jétől ismét van lehetőség közegészségügyi keretek között is mammográfia szűrővizsgálatra.

Az elmaradt orvos-beteg találkozók következményei

Egy közelmúltban elkészített felmérés szerint a megkérdezett hazai onkológusok döntő többsége arról számol be, hogy a koronavírus-járvány kezdete óta jelentősen, 50%-ot meghaladóan esett vissza a betegtalálkozók száma. Minden harmadik (38%) onkológus azt tapasztalta, hogy a kezelést megkezdő daganatos betegek száma szintén lecsökkent.[5]

„Sok daganatos beteg érezte az életében már biztosan jelenlévő rák és a fenyegetettségként megélt járvány miatt két tűz között magát. A rák önmagában is sokaknál krónikus szorongást vált ki, ez a szorongás most hatványozódott. Mivel a rákbetegek is tudják, hogy mennyire fontos a rendszeres kontrollvizsgálat, és az eltervezett daganatellenes terápiák fegyelmezett követése, ebben bármilyen késedelem jogos aggodalommal töltött el sok beteget és családtagot” – számolt be a rákbetegeket segítő Gyógyulj Velünk Egyesület tapasztalatairól B. Papp László, a civil szervezet szóvivője. A betegszervezet is tart attól, hogy maradtak el olyan orvos-beteg találkozások is, amelyek indokoltak lettek volna, emiatt lehetnek olyan rákbetegek, akiknek az intézkedések rontottak az életkilátásain.

Mellvizsgálat: indulj el!

Mellrák bármelyik nőnél kialakulhat, ez többnyire a genetikai adottságok és a környezeti hatások kölcsönhatásának eredménye, ám a kialakulás esélyét befolyásolhatják egyes hormonális, életmódbeli és környezeti tényezők is.[6]

A szakorvosok azt tanácsolják, hogy ha valaki gyanús elváltozást talál a mellében, mindenképpen forduljon orvoshoz. Ilyen eltérés lehet például az emlőben vagy a hónaljban kialakult csomó, a részleges vagy a teljes mellet érintő duzzanat, a mell vagy mellbimbó bőrének szokatlan változása (irritáció, kivörösödés, pikkelyesedés, megvastagodás, gödrösödés), a mellbimbó váladékozása, illetve ha a mellbimbó érzékennyé válik, befordul vagy kisebesedik.[7]

A rendszeres önvizsgálat minden nőnek javasolt, de különösen figyelniük kell magukra azoknak, akik 50−65 év közöttiek, hormonpótló kezelést kaptak, tudomásuk van hajlamosító genetikai tényező jelenlétéről, illetve a családjukban már előfordult emlődaganat.[8] Egyes esetekben növelheti a mellrák kialakulásának kockázatát, ha valaki 30-35 éves koráig nem szült, ha szokatlanul korán volt az első menstruációja, továbbá ha későn lépett a változókorba. Szakértők hangsúlyozzák az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás, valamint az alkohol és a dohányzás mellőzésének jótékony hatásait is.[9]

„Azoknak, akiknek korábban volt már emlődaganatos betegsége, különösen figyelniük kell, hogy ne bagatellizálják el azokat a jeleket, például a hátfájást, a derékfájdalmat, amelyek akár a betegség kiújulását jelezhetik” - hangsúlyozta dr. Pajkos Gábor.

A mellrák világszerte és Magyarországon is a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése, hazánkban évente körülbelül 8000 új emlőrákos beteget fedeznek fel.[10] A mellrák előfordulása 50-65 éves kor között a leggyakoribb, de ma már a fiatalabb nőket is egyre gyakrabban érinti. Becslések szerint élete során 10-12 nőből egynél nagy valószínűséggel kifejlődik emlődaganat.[11]

Fontos érdekvédelmi és betegtámogató feladatokat lát el a Gyógyulj Velünk Egyesület. A daganatos betegségekkel kapcsolatos kutatásokról, kezelésekről a www.rakgyogyitas.hu oldalon találnak naprakész tájékoztatást az érdeklődők.