A kemény korlátok éve
2006. november 01. 00:00
Első ránézésre a vártnál kedvezőbbnek látszik az egészségbiztosítás jövő évi költségvetési javaslata, mivel a szakellátások összevont kasszája öt százalékkal magasabb az idei évre tervezettnél. Ám a számok mögé tekintve kemény megszorításokkal teli év körvonalazódik.
Új fogalmat kell megtanulnia annak, aki érteni akarja a jövő évi költségvetést. A szakellátások összevont kasszájáról ugyan már 2005-ben rendelkezés született, ám a járóbeteg-ellátás és a kórházi szakellátás mellett jövőre a krónikus ellátás költségeit is ide sorolják, ami megnehezíti az idei és jövő évi adatok összevethetőségét. A gyógyító-megelőző ellátások körébe ezentúl a háziorvosi ellátás, a védőnői szolgáltatás, a fogászat, a betegszállítás, a gondozás, a művese-kezelés, a házi szakápolás, a mentés, a gyógyfürdő és a laboratóriumi ellátás tartozik.
Jövőre nem ismétlődhet meg az idei állapot, vagyis az, hogy az egészségbiztosítási alap hiánya a tervezettnek több mint négyszerese, azaz 32 milliárd forint helyett 140 milliárd forint legyen. A konvergenciaprogram ugyanis megköveteli a jövő évre 32 milliárdosra tervezett deficit tartását. 2007- ben így összességében 45 milliárd forinttal kisebb összegből kell gazdálkodni.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a gyógyító-megelőző ellátásokra jövőre jutó keret összességében az idei várható felhasználásnál 16,6 milliárd forinttal lesz kisebb. A látszólagos ellentmondás oka, hogy az ÁSZ költségvetési tervezetről szóló jelentése „nem tud mit kezdeni” a vizitdíjból és a kórházi napidíjból tervezett 22 milliárd forinttal, amit a kormány a bevételek és a kiadások között is szerepeltet. A számvevők „virtuális költségvetési elemnek” nevezik a vizitdíjat, mert az orvos-beteg találkozások száma alapján szerintük ennél jóval magasabb, 35–40 milliárd forint folyna be belőle.
Ha bejönimages/
Az alacsonyabb bevételt lapunk számításai szerint az indokolja, hogy a minimálnyugdíj kétszeresésénél meghúzott jövedelmi határ alá több millióan tartozhatnak, ők pedig csak a díj harmadát, száz forintot fizetnek jövőre. Ha a tervezett 22 milliárdnál nagyobb lesz a bevétel, akkor a többletből a miniszter megnövelheti a céltartalék összegét. Ha kevesebb, akkor a tartalékból ki lehet egészíteni a vizitdíjat a 22 milliárdos limitig. A szlovák példával ellentétben az állam nem biztosít külön keretet azok díjának pótlására, akik a szociális okból egyáltalán, vagy más miatt csak kevesebbet fizetnek. Noha ez szociális kiadás, mégsem az állam fedezi. A javaslat arról rendelkezik, hogy a kiesést a szolgáltatóknak a háziorvosi, a fogászati és a laboratóriumi, valamint az összevont szakellátás kiadási előirányzatából – vagyis járulékbevételből – kell pótolni, miközben a szakmánkénti költségvetési tételek nagyobb része nominálisan is kisebb az ideinél.
Havi keret
Mivel a gyógyító-megelőző ellátásokra 2006-ra tervezett keret idén kevésnek bizonyult, júliustól a kormány havonta határoz a felhasználható összegről (júliusra 58 milliárd, októberre már csak 53 milliárd forint jutott.) Az utolsó negyedévben a kabinet az intézmények számára így 15–20 százalékkal csökkentette a bevételeket. Az ÁSZ jelentése a keretszámok ismeretében bizonyosra veszi, hogy a teljesítmény-volumenkorlát a következő évben is fennmarad. A 2006-os finanszírozási alapdíjak változatlanok lesznek 2007-ben. Jövőre a struktúraátalakítás kiadásaira nincs számottevő kormányzati forrás, az összevont kassza 511,8 milliárd forintjából 27,5 milliárdot kell erre fordítani. (A minisztérium mindössze 400 millió forintot szán e célra, valamint további 49 milliót a regionális fejlesztési tanácsok támogatására.)
Kevesebb pénzt terveznek a háziorvosi és a fogászati szolgálatok finanszírozására. Ez abból adódik, hogy az eszköz- és ingatlantámogatást csökkentik, mondván, a rendelők már megfelelnek a minimumfeltételeknek. Kisebb összeget folyósítanak a laboratóriumoknak és anyatejellátásra. Több jut viszont a védőnői szolgálatokra, a betegszállításra, házi szakápolásra és nagy értékű diagnosztikára, bár a növekmény legtöbb esetben nem ellentételezi az inflációt. A már idén is nehéz helyzetben levő Országos Mentőszolgálat viszont nominálisan is kisebb összegből gazdálkodhat. Idén először a költségvetés külön kasszában tartalékol légimentésre nyolcszázmillió forintot.
A megszorítások nem kímélik az irányított betegellátási modellt sem. Az idén megszűnt szervezői és megelőzési díj után jövőre a megtakarítási lehetőségeket, pontosabban az ebből nyerhető összeg nagyságát szűkítik.
A legérzékenyebb pont
A legfontosabb változások a gyógyszerkasszához köthetőek. Idén várhatóan 375 milliárd forintot költ az OEP gyógyszertámogatásra (a tervezett 298 helyett). Jövő évre 364 milliárd forintot szánnak erre a célra, ebből azonban 45 milliárd forint a tartalék, amit a gyógyszergyártók és a forgalmazók befizetéséből ellentételeznek. (Ha a kassza túllépése tíz százaléknál nagyobb lesz, akkor a teljes efölötti hiányt a gyógyszerpiacnak kellene megtérítenie.) Az előirányzat betartását azzal támogatják, hogy a közgyógyellátottak keretét a felére, hatezer forintra csökkentenék. Az orvosoknak pedig kötelező lesz egy olyan számítógépes program használata, amely segít a legolcsóbb gyógyszer kiválasztásában. Az egészségügyi reform levezénylésében kiemelkedő szerep jut az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, amelynek ugyancsak jelentősen össze kell húznia magát a következő évben. Működési kiadásai több mint 20 százalékkal csökkennek, emiatt információink szerint feszültség alakult ki a biztosító és a Pénzügyminisztérium között. A biztosítási reformra való felkészülés egyik első lépéseként a jövő évtől a megyei intézetek városi ügyfélfogadási irodává alakulnak át, 2008-tól pedig a kirendeltségek is regionálisan működnek majd.
Úgy tűnik, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat „hét szűk esztendeje” jövőre is folytatódik, mivel az ideinél 35 százalékkal kisebb összegből gazdálkodhat. A vérellátó szolgálat viszont fillérre ugyanannyit kap, mint 2006-ban.
Az egészségügyre vonatkozó költségvetés több furcsa pontot is tartalmaz. A minisztériumi fejezetben jövő évre is szerepel egy 50 milliós tétel az Országos Sportegészségügyi Intézet rekonstrukciójára. Ez azért különös, mert a lapunk birtokában levő szakértői anyagok szerint a szaktárca elképzelései szerint a csupán néhány hónapja átadott vonzó külsejű épületben működő intézet – amely tavaly az év kórháza díjat is elnyerte – aktív jellege megszűnne, az egészségbiztostó csupán rehabilitációs feladatait finanszírozná.
A vesztesek közé tartoznak az egészségügyi köztestületek is. A kötelező tagságtól megfosztott orvosi kamarának az idei 87 millió forintos állami támogatás helyett ötmillió forinttal kell beérnie. Ugyanennyire zsugorodik a gyógyszerészkamara jelenleg még 46 milliós éves apanázsa. A szakdolgozói kamara tízmillióból, az idei összeg nyolcadából lesz kénytelen gazdálkodni. A Motesz idén az orvoskamara állami támogatásának kevesebb, mint felét kapja, jövőre viszont éppen a háromszorosa, 15 millió forint jut neki. Ám a Motesz aligha örül az arányok látványos átrendeződésének, mivel eközben közel 60 százalékát elveszíti az állami juttatásoknak. Kiesik a támogatottak köréből a Magyar Koraszülött Mentők Közalapítvány, a Gézengúz Alapítvány és a Húszan Még Vagyunk Alapítvány is. A betegszervezetek közül továbbra is csak a rákbetegek szervezeteit nevesíti a költségvetési tervezet, a tavalyi 52 millió forint után azonban be kell érniük 45 millió forinttal.
Az Állami Számvevőszék összességében megalapozottnak tartja az egészségbiztosítási alap költségvetését. Noha úgy látja, hogy egyes kiadási tételek – például a gyógyszerkassza – alultervezettek, ám a költségvetésbe tervezett jelentős tartalékokkal, szigorú gazdálkodás esetén a számok tarthatóak lehetnek.
Új fogalmat kell megtanulnia annak, aki érteni akarja a jövő évi költségvetést. A szakellátások összevont kasszájáról ugyan már 2005-ben rendelkezés született, ám a járóbeteg-ellátás és a kórházi szakellátás mellett jövőre a krónikus ellátás költségeit is ide sorolják, ami megnehezíti az idei és jövő évi adatok összevethetőségét. A gyógyító-megelőző ellátások körébe ezentúl a háziorvosi ellátás, a védőnői szolgáltatás, a fogászat, a betegszállítás, a gondozás, a művese-kezelés, a házi szakápolás, a mentés, a gyógyfürdő és a laboratóriumi ellátás tartozik.
Jövőre nem ismétlődhet meg az idei állapot, vagyis az, hogy az egészségbiztosítási alap hiánya a tervezettnek több mint négyszerese, azaz 32 milliárd forint helyett 140 milliárd forint legyen. A konvergenciaprogram ugyanis megköveteli a jövő évre 32 milliárdosra tervezett deficit tartását. 2007- ben így összességében 45 milliárd forinttal kisebb összegből kell gazdálkodni.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a gyógyító-megelőző ellátásokra jövőre jutó keret összességében az idei várható felhasználásnál 16,6 milliárd forinttal lesz kisebb. A látszólagos ellentmondás oka, hogy az ÁSZ költségvetési tervezetről szóló jelentése „nem tud mit kezdeni” a vizitdíjból és a kórházi napidíjból tervezett 22 milliárd forinttal, amit a kormány a bevételek és a kiadások között is szerepeltet. A számvevők „virtuális költségvetési elemnek” nevezik a vizitdíjat, mert az orvos-beteg találkozások száma alapján szerintük ennél jóval magasabb, 35–40 milliárd forint folyna be belőle.
Ha bejönimages/
Az alacsonyabb bevételt lapunk számításai szerint az indokolja, hogy a minimálnyugdíj kétszeresésénél meghúzott jövedelmi határ alá több millióan tartozhatnak, ők pedig csak a díj harmadát, száz forintot fizetnek jövőre. Ha a tervezett 22 milliárdnál nagyobb lesz a bevétel, akkor a többletből a miniszter megnövelheti a céltartalék összegét. Ha kevesebb, akkor a tartalékból ki lehet egészíteni a vizitdíjat a 22 milliárdos limitig. A szlovák példával ellentétben az állam nem biztosít külön keretet azok díjának pótlására, akik a szociális okból egyáltalán, vagy más miatt csak kevesebbet fizetnek. Noha ez szociális kiadás, mégsem az állam fedezi. A javaslat arról rendelkezik, hogy a kiesést a szolgáltatóknak a háziorvosi, a fogászati és a laboratóriumi, valamint az összevont szakellátás kiadási előirányzatából – vagyis járulékbevételből – kell pótolni, miközben a szakmánkénti költségvetési tételek nagyobb része nominálisan is kisebb az ideinél.
Havi keret
Mivel a gyógyító-megelőző ellátásokra 2006-ra tervezett keret idén kevésnek bizonyult, júliustól a kormány havonta határoz a felhasználható összegről (júliusra 58 milliárd, októberre már csak 53 milliárd forint jutott.) Az utolsó negyedévben a kabinet az intézmények számára így 15–20 százalékkal csökkentette a bevételeket. Az ÁSZ jelentése a keretszámok ismeretében bizonyosra veszi, hogy a teljesítmény-volumenkorlát a következő évben is fennmarad. A 2006-os finanszírozási alapdíjak változatlanok lesznek 2007-ben. Jövőre a struktúraátalakítás kiadásaira nincs számottevő kormányzati forrás, az összevont kassza 511,8 milliárd forintjából 27,5 milliárdot kell erre fordítani. (A minisztérium mindössze 400 millió forintot szán e célra, valamint további 49 milliót a regionális fejlesztési tanácsok támogatására.)
Kevesebb pénzt terveznek a háziorvosi és a fogászati szolgálatok finanszírozására. Ez abból adódik, hogy az eszköz- és ingatlantámogatást csökkentik, mondván, a rendelők már megfelelnek a minimumfeltételeknek. Kisebb összeget folyósítanak a laboratóriumoknak és anyatejellátásra. Több jut viszont a védőnői szolgálatokra, a betegszállításra, házi szakápolásra és nagy értékű diagnosztikára, bár a növekmény legtöbb esetben nem ellentételezi az inflációt. A már idén is nehéz helyzetben levő Országos Mentőszolgálat viszont nominálisan is kisebb összegből gazdálkodhat. Idén először a költségvetés külön kasszában tartalékol légimentésre nyolcszázmillió forintot.
A megszorítások nem kímélik az irányított betegellátási modellt sem. Az idén megszűnt szervezői és megelőzési díj után jövőre a megtakarítási lehetőségeket, pontosabban az ebből nyerhető összeg nagyságát szűkítik.
A legérzékenyebb pont
A legfontosabb változások a gyógyszerkasszához köthetőek. Idén várhatóan 375 milliárd forintot költ az OEP gyógyszertámogatásra (a tervezett 298 helyett). Jövő évre 364 milliárd forintot szánnak erre a célra, ebből azonban 45 milliárd forint a tartalék, amit a gyógyszergyártók és a forgalmazók befizetéséből ellentételeznek. (Ha a kassza túllépése tíz százaléknál nagyobb lesz, akkor a teljes efölötti hiányt a gyógyszerpiacnak kellene megtérítenie.) Az előirányzat betartását azzal támogatják, hogy a közgyógyellátottak keretét a felére, hatezer forintra csökkentenék. Az orvosoknak pedig kötelező lesz egy olyan számítógépes program használata, amely segít a legolcsóbb gyógyszer kiválasztásában. Az egészségügyi reform levezénylésében kiemelkedő szerep jut az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, amelynek ugyancsak jelentősen össze kell húznia magát a következő évben. Működési kiadásai több mint 20 százalékkal csökkennek, emiatt információink szerint feszültség alakult ki a biztosító és a Pénzügyminisztérium között. A biztosítási reformra való felkészülés egyik első lépéseként a jövő évtől a megyei intézetek városi ügyfélfogadási irodává alakulnak át, 2008-tól pedig a kirendeltségek is regionálisan működnek majd.
Úgy tűnik, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat „hét szűk esztendeje” jövőre is folytatódik, mivel az ideinél 35 százalékkal kisebb összegből gazdálkodhat. A vérellátó szolgálat viszont fillérre ugyanannyit kap, mint 2006-ban.
Az egészségügyre vonatkozó költségvetés több furcsa pontot is tartalmaz. A minisztériumi fejezetben jövő évre is szerepel egy 50 milliós tétel az Országos Sportegészségügyi Intézet rekonstrukciójára. Ez azért különös, mert a lapunk birtokában levő szakértői anyagok szerint a szaktárca elképzelései szerint a csupán néhány hónapja átadott vonzó külsejű épületben működő intézet – amely tavaly az év kórháza díjat is elnyerte – aktív jellege megszűnne, az egészségbiztostó csupán rehabilitációs feladatait finanszírozná.
A vesztesek közé tartoznak az egészségügyi köztestületek is. A kötelező tagságtól megfosztott orvosi kamarának az idei 87 millió forintos állami támogatás helyett ötmillió forinttal kell beérnie. Ugyanennyire zsugorodik a gyógyszerészkamara jelenleg még 46 milliós éves apanázsa. A szakdolgozói kamara tízmillióból, az idei összeg nyolcadából lesz kénytelen gazdálkodni. A Motesz idén az orvoskamara állami támogatásának kevesebb, mint felét kapja, jövőre viszont éppen a háromszorosa, 15 millió forint jut neki. Ám a Motesz aligha örül az arányok látványos átrendeződésének, mivel eközben közel 60 százalékát elveszíti az állami juttatásoknak. Kiesik a támogatottak köréből a Magyar Koraszülött Mentők Közalapítvány, a Gézengúz Alapítvány és a Húszan Még Vagyunk Alapítvány is. A betegszervezetek közül továbbra is csak a rákbetegek szervezeteit nevesíti a költségvetési tervezet, a tavalyi 52 millió forint után azonban be kell érniük 45 millió forinttal.
Az Állami Számvevőszék összességében megalapozottnak tartja az egészségbiztosítási alap költségvetését. Noha úgy látja, hogy egyes kiadási tételek – például a gyógyszerkassza – alultervezettek, ám a költségvetésbe tervezett jelentős tartalékokkal, szigorú gazdálkodás esetén a számok tarthatóak lehetnek.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
