A jódhiány halláskárosodáshoz vezethet
A pajzsmirigyhormonok képződéséhez szükséges jód hiánya kedvezőtlenül hat a tinédzserek hallására. A nyomelem hiánya ötszörösére is növelheti a halláskárosodás valószínűségét, közöle a PharmaOnline.
Régóta ismert, hogy a pajzsmirigyhormonok a hallószerv fötális és a neonatális fejlődéséhez is szükségesek. Azt is megfigyelték, hogy a veleszületett vagy szerzett hipotireoidizmus gyakran nagyothallással jár. Mivel a pajzsmirigyhormonok képződéséhez a jód is szükséges, a nyomelem hiánya kedvezőtlenül hathat a hallásra.
Az Amerikai Egyesült Államokbeli Járványügyi Központ (CDC) munkatársai az USA-beli lakosság egészségi állapotát nyomon követő NHANES (National Health and Nutrition Examination Survey) adatokból mintát vettek, ami 1198 olyan tinédzsert foglalt magába, akiknél 2007 és 2010 között hallásvizsgálat során audiogrammot vettek fel. Az audiogrammok kiértékeléséből kiderült, hogy a 12 és 19 év közötti fiataloknál 7,7 százalékos gyakorisággal fordult elő a beszéd frekvenciatartományában (500 és 4000 Hz között) a 15 dB-t meghaladó mértékű halláskárosodás, írta a lap.
Elemezve azt, hogy milyen kapcsolat áll fenn a tapasztalt halláskárosodás és a vizeletben mért jódkoncentráció között, a következő következtetések vonhatók le. A normál jódellátottságúakkal összehasonlítva azoknál a tinédzsereknél, akik vizeletében a jódkoncentráció 100 mikrogramm/l alatti, kétszer gyakrabban (OR 2,10; 1,04-4,26; CI 95 százalék) fordul elő az említett mértékű halláskárosodás. Azoknál a fiataloknál, akiknél a vizeletben mért jódkoncentráció 50 mikrogramm/l alatti, több mint ötszörösére nő (OR 5,52; 1,94-15,68 CI 95 százalék) a halláskárosodás előfordulásának valószínűsége.
Az eredmények értékeléséhez lényeges, hogy jódszint-mérésnél, ha a vizelet jódkoncentrációja 50 és 99 µg/l közötti, akkor enyhe jódhiány; ha 20 és 49,9 µg/l közötti, akkor közepes jódhiány áll fenn; míg 20 µg/l alatti koncentrációknál a jódhiány súlyos mértékű.
A hétköznapi beszéd frekvenciatartományában (500–4000 Hz) tapasztalt halláskárosodás miatt romolhat a gyerekek, kamaszok iskolai teljesítménye, valamint a hallászavarok akár viselkedési problémák kialakulásához is vezethetnek. Mindez újabb érvet jelenthet a fiatalkori hallásvizsgálatok és a jód-szupplementáció mellett.
