A Janus-arcú aszpirin
Ha egy egészséges ember rendszeresen aszpirint szed azért, hogy megelőzze a szívinfarktust vagy a stroke-ot, lehet, hogy többet árt magának, mint amennyit használ – figyelmeztetnek a kutatók.
Több mint 100 000 beteg adatainak elemzése alapján azt írták az Archives of Internal Medicine-ben megjelent egyik közleményben, hogy az aszpirin túl nagy mértékben fokozza a belső vérzés kockázatát. Az Egyesült Királyságban lefolytatott kutatás eredményeiből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy csak azoknak kellene aszpirint szedniük, akiknek kórtörténetében szívprobléma vagy stroke szerepel. A döntésbe azonban mindenképpen be kell vonni egy orvost.
Az aszpirin hasznos azoknak, akiknek szívrohamuk vagy stroke-juk volt, mivel – a vérlemezkék össszetapadását meggátolva – megakadályozza a vérrögök képződését. Ennek folytán csökken az újabb szívinfarktus és a stroke kockázata.
Vannak adatok arra nézve is, hogy az aszpirin csökkenti bizonyos rákok kialakulásának a kockázatát, azonban azt is tudjuk, hogy növeli a belső vérzés – többek közt az agyvérzés – veszélyét. A kérdés ezek után az, hogy helyes-e, ha a magasabb kockázatú, illetve az egészséges személyek megelőzésként aszpirint alkalmaznak.
A Brit Társaságok Szövetsége (amelynek tagja a Brit Szív Társaság, a Brit Hipertenzió Társaság és a Stroke Szövetség) 2005-ben adott ki hivatalos irányelveket erre vonatkozóan, amelyekben azt javasolták, hogy az 50 év feletti nagy kockázatú személyek szedjenek napi 75 mg aszpirint. A Drugs and Therapeutics Bulletin 2008-ban azt írta, hogy fel kell hagyni az aszpirin preventív alkalmazásával, hacsak nincsenek bizonyítékok arra, hogy a személynek kardiovaszkuláris betegsége van.
A mostani metaanalízisben kilenc vizsgálat összesen 102.621 betegének adatait elemezték. Azt mutatták ki, hogy az aszpirint alkalmazó személyekben ugyan 20 százalékkal ritkábban fordult elő nem halálos szívinfarktus, azonban a szívroham, a stroke és a rák miatti halálozás nem csökkent ebben a csoportban. Emellett a potenciálisan életveszélyes belső vérzések 30 százalékkal gyakoribbak voltak, mint a gyógyszert nem szedők körében.
Kausik Ray, a kutatás vezetője, a Londoni Egyetem professzora így nyilatkozott a BBC-nek: „Ha 73 embert kb. 6 éven át aszpirinnal kezelünk, akkor közülük egyben fordul elő súlyos vérzés. Ha 160 embert kezelünk ugyanennyi ideig, akkor ezzel egy szívinfarktust akadályozunk meg, amely valószínűleg egyébként sem lett volna halálos. Ez azt jelenti, hogy az aszpirinnek nincs nettó haszna, nem hosszabbítja meg az életet. Mi több, nettó kára van.”
A vizsgálatok során átlagosan 6 éven át követték a személyeket. Egy elemzés, amelyet Peter Rothwell professzor, az Oxfordi Egyetem munkatársa végzett, és amelyben sokkal hosszabb ideig tartott a követés, arra utalt, hogy az aszpirin rendszeres szedése rákok egész sorának kialakulását gátolja. Rothwell professzor szerint a mostani elemzést nagyon szakszerűen végezték, de ennek ellenére nem sokat segít az aszpirinszedés kérdésének eldöntésében.
