A humángenetika aktualitásai
A humángenetika legaktuálisabb témáiról tartottak nemzetközi konferenciát a Debreceni Egyetem idén 20 éves Humángenetikai Tanszékének szervezésében.
A DE Általános Orvostudományi Kar Humángenetikai Tanszéke a Biológiai Intézet jogutódjaként jött létre 1998-ban, de a humángenetikai kutatások és a modern humángenetika oktatása Szabó Gábor professzornak köszönhetően már az 1960-as években elkezdődött Debrecenben.
– A genetika korunk egyik legdinamikusabban fejlődő tudománya, egyre nagyobb szerepe van a betegségek diagnosztizálásában és a gyógymódok megtalálásában, ezért az orvosképzésben is kiemelkedő jelentőségű. A jövő tudománya a személyre szabott medicina, ami már az egyének genetikai sajátosságait is figyelembe veszi, és erre fel kell készíteni az orvostanhallgatókat – fogalmazott Mátyus László, az Általános Orvostudományi Kar dékánja a november 23-i konferencián a Debreceni Egyetem Kenézy Villájában.
Nagy Bálint, a Humángenetika Tanszék vezetője a hirek.unideb.hu-nak elmondta: ma már több ezer olyan betegség ismert, amely bizonyítottan genetikai eredetű. A Debreceni Egyetemen olyan előremutató humángenetikai kutatások folynak, amelyek hazai és nemzetközi viszonylatban kiemelkedő jelentőségűek.
– Az elmúlt években az úgynevezett "szabad" nukleinsavak kerültek az érdeklődésünk középpontjába. A vérből vagy más testfolyadékból, például a nyálból kinyert DNS vagy RNS molekulák diagnosztikus célú felhasználása a humángenetika egyik legizgalmasabb területe. Különösen a tumorok, a szív-érrendszeri betegségek és a fertőzések korai kimutatásában van kulcsfontosságú szerepük. A betegségek diagnosztikájában és a kezelések nyomon követésében is egyértelműen ez a jövő – fogalmazott a professzor.
A tanszék kutatási eredményei külföldön is a figyelem fókuszába kerültek. Jövő tavasszal két nemzetközileg jegyzett tudományos szaklap, a Journal of Biotechnology és az International Journal of Molecular Sciences is különszámot szentel a „szabad” nukleinsav-kutatásnak Nagy Bálint professzor vendégszerkesztésével.
Az idén száz éves debreceni orvosképzés centenáriumi programsorozatának részeként rendezett nemzetközi konferencián a kollaborációs egyetemi partnerek szakemberei tartottak előadásokat a humángenetika legnagyobb érdeklődésre számot tartó témáiról. A Szlovákiából, Horvátországból és Ausztriából érkezett kutatók beszámoltak a bioinformatika terén elért legújabb eredményekről, a genetikai betegségek gyógyítására alkalmas génsebészeti módszerekről, valamint szó volt a szabad nukleinsavak új generációs szekvenálókkal történő kimutatásáról is.
