A humán HCV vakcinák hatékonysága még alacsony
A hepatitisz B megelőzésének lehetősége évek óta adott, sőt a krónikus B hepatitisz kezelésére is több gyógyszer áll rendelkezésre. Hepatitisz C esetében védőoltással nem rendelkezünk, de a krónikus C hepatitisz terápiája egyre nagyobb hatékonyságot mutat még a legnehezebben kezelhető, a Magyarországi betegeket érintő, 1-es genotípus esetében is.
Berlinben ez év (2012) októberében a Controversies in the management of viral hepatitis (C-hep) címmel megrendezett konferencián Ulrich Spengler német orvos érdekfeszítő előadásban nyújtott áttekintést arról, hol tart ma a hepatitisz C vakcina fejlesztése (HCV vaccine: where do we stand?).
Előadásában elmondta, hogy a hepatitisz C vírussal kapcsolatos védőoltás-kutatás létjogosultságát megerősítették azok a megfigyelések, miszerint az ismételten fertőződött egyének esetében, az első fertőzés gyógyulása utáni második fertőződés során a vírusszám alacsonyabb volt, és az akut fázis ideje rövidebb volt az elsőnél. Véleménye szerint ezt támasztja alá az a tény is, hogy a vírusneutralizáló ellenanyagok a fertőzés után hamarabb mutathatók ki azokban a betegekben, akik a későbbiekben meggyógyulnak, és a fertőzés nem megy át krónikus formába.
A HCV vakcinák két csoportba oszthatók: az egyik csoportba a fertőzés megelőzését szolgáló preventív, a másikba pedig a krónikus C hepatitisz gyógyítását elősegítő terápiás vakcinák tartoznak. Ez utóbbiakra azért van szükség, mert a jelenleg rendelkezésre álló peginterferon-alfa + ribavirin + boceprevir/telaprevir kezeléssel még mindig nem lehet minden beteget meggyógyítani.
A fejlesztés alatt álló vakcinák típusai:
1. Rekombináns burok glykoprotein vakcinák.
2. Vírusszerű részecske vakcinák.
3. Rekombináns DNS vakcinák.
4. Intercell (IC) 41 peptid vakcinák.
A prevenciós védőoltások esetében a cél egyértelmű, a terápiás vakcinák esetében viszont a T-sejt funkcióinak javítását akarjuk elérni, hogy ezáltal elősegítsük a vírus eliminálását. Sok egér és korlátozott számú csimpánz, valamint embereken végzett vizsgálat történt az utóbbi években. A humán vizsgálatok 20–60 egészséges önkéntesen, illetve krónikus C hepatitiszeseken történtek. (I-II. fázisú, placebokontrollált vizsgálat volt.) A profilaktikus vakcinák jól tolerálhatók voltak és neutralizáló, valamint T-lymphocyta-választ mutattak ki. Terápiás vakcinák során specifikus antitestképződés és T-sejt-válasz volt bizonyítható, ugyanakkor a vírusszint nem csökkent. Összességében az eddigi humán HCV védőoltások hatékonysága alacsonynak mondható.
Kommentár
A hepatitisz C vírus mutációs hajlama miatt elkerüli a CD8+ T-sejtek válaszreakcióját – ez az egyik legfontosabb ok, ami nagyon megnehezíti a HCV elleni védőoltás megalkotását. Egy profilaktikus védőoltás megléte hatalmas lépés lenne a krónikus C hepatitisz, valamint az ennek következtében kialakuló májcirrhosisok és májtumorok megelőzésében.
Ami a terápiás vakcinákat illeti: a krónikus C hepatitisz kezelésére jelenleg a kettős, peginterferon-alfa + ribavirin, valamint a hármas peginterferon-alfa + ribavirin + boceprevir/telaprevir kezelés áll rendelkezésre (a 3-as kezelés Magyarországon még nem támogatott), de gőzerővel zajlik sok más direkt antivirális szer kifejlesztése. Ez utóbbiak azzal kecsegtetnek, hogy kombinációjuk lehetővé teszi azt, hogy a krónikus C hepatitiszes betegek döntő többségét ezzel, azaz orális készítményekkel kezeljük.
Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a betegek egy részénél továbbra is szükség lesz a peginterferonra, illetve az egyéb terápiás jellegű lehetőségekre, mint például a védőoltásokra.
a szerző cikkei
