A holland kormány lazít, a németek szigorítanak
Franciaországban szerdától kötelező az oltás az egészségügyi dolgozóknak, a jövő héttől megkezdődik a harmadik oltási dózisok beadása.
Szerdán lép életbe Franciaországban az egészségügyben dolgozók számára a koronavírus elleni oltás felvételének kötelezettségét előíró intézkedés, amely mintegy 2,7 millió embert érint.
A kórházi dolgozók, a szociális intézményekben és idősotthonokban dolgozók, az otthoni ellátásban segítők, a tűzoltók és a mentők számára az augusztus 9-én életbe lépett törvény szeptember 15-ig jelölte meg a határidőt az első oltás felvételére. Ennek hiányában a munkaviszony felfüggeszthető. Két hónappal a kormány ultimátumának bejelentése után már csak az érintettek tíz százaléka nem vette fel az oltást, és a házi ellátásban dolgozó orvosoknak és ápolóknak a 94 százaléka be van oltva.
Az ellenzők elsősorban a saját egészségüket féltik, vagy úgy érzik, hogy bűnbakként kezeli őket a kormány a járványban, amely 2020 márciusa óta csaknem 116 ezer áldozatot követelt az országban. Közülük néhány százan tüntettek kedden az egészségügyi minisztérium előtt az egyik legnagyobb és legradikálisabb szakszervezet, a baloldali CGT felhívására. A szakszervezet szerint "egészségügyi katasztrófát" fog okozni, ha a be nem oltottak nem dolgozhatnak, miután az egészségügy már így is munkaerőhiánnyal küzd. Az FO szakszervezet emiatt a határidő eltolását szorgalmazza.
A reformpárti CFDT vezetője, Laurent Berger pedig azt kérte a kormánytól, hogy az oltási kötelezettséget be nem tartók szankcionálását lehetőleg kerülje el. Jean Castex miniszterelnök augusztus végén ezt kizárta, s Olivier Véran egészségügyi miniszter is "rendszeres ellenőrzéseket" helyezett kilátásba az egészségügyi intézményekben.
A járványügyi mutatók immáron negyedik hete fokozatosan javulnak: augusztus 15. óta először 10 ezer alá csökkent a kórházban ápoltak száma, közülük 2100 páciens van súlyos állapotban. A naponta feltárt új esetek számának múlt heti átlaga már csak 9 ezer volt. 100 ezer lakosra 103 fertőzött jut (250 a riasztási szint). A 67 millió lelket számlálóországban a teljes lakosság csaknem háromnegyede, a 12 éven felüliek 85 százaléka megkapta a koronavírus-elleni oltás első adagját, s 46,7 millió ember, a 12 éven felüliek 80 százaléka már a második dózist is felvette.
A holland kormány újabb lazításokat jelentett be
Szeptember 25-től kevesebb koronavírus-járvány elleni korlátozó intézkedés marad érvényben Hollandiában, többek között megszűnik a fizikai távolságtartási kötelezettség, a vendéglátó szektor ismét teljes kapacitással nyithat, és bizonyos feltételek mellett a rendezvények megtartása is engedélyezve lesz, jelentette be Mark Rutte ügyvivő miniszterelnök és Hugo de Jonge egészségügyi miniszter kedd esti sajtótájékoztatóján.
Mark Rutte elmondta, a rendezvények, mozik, színházak, bárok, és éttermek digitális egészségügyi okmány birtokában látogathatóak lesznek, az okmánynak beoltottságot, a betegségen való átesettséget vagy negatív vírustesztet kell bizonyítania. A rendelkezések értelmében az éjszakai szórakozóhelyek éjfélig újra kinyithatnak. Ez a szabály minden más vendéglátóipari vállalkozásra is vonatkozik.
A kültéri rendezvényeket maximális látogatószám és kötelező zárási idő nélkül lehet megtartani csakúgy, mint az ülőhelyekkel rendelkező beltéri eseményeket. A holland kabinet pénzügyi támogatást fog a közeljövőben bejelenteni az éjszakai vendéglátóhelyek számára.
Az arcmaszk viselése továbbra is kötelező marad a tömegközlekedési eszközökön, viszont az iskolákban már nem szükséges viselni. A holland kormány továbbra is az otthoni munkavégzést javasolja.
Hollandiában jelenleg 77,2 százalékos az átoltottság.
Egyre több német tartományban engedélyezik az oltatlanok kitiltását a közösségi élet színhelyeiről
Egyre több német tartományban engedélyezik az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen védő oltástól elzárkózók kitiltását a közösségi élet színhelyeiről, a vendéglátás, a kultúra és a sport területeiről.
Német hírportálok keddi összesítése szerint a 16 tartomány közül már nyolcban vezettek be, vagy terveznek bevezetni olyan szabályt, amelynek alapján az éttermek, színházak, szórakozóhelyek üzemeltetői vagy bármely közösségi rendezvény szervezői megtagadhatják a belépést az oltatlanoktól.
A szövetségi kormány és a tartományi kormányok megállapodása alapján augusztus végén országszerte bevezették az úgynevezett 3G-szabályt, amelynek elnevezését a "beoltott, gyógyult vagy tesztelt személyek" (geimpfte, genesene oder getestete Personen) kifejezésből képezték. A szabály előírja, hogy a teljes oltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek korlátozás nélkül vehetnek részt zárt térben tartott rendezvényeken, és kereshetnek fel egyebek mellett mozit és múzeumot, a többiek viszont csakis friss negatív SARS-CoV-2 teszttel.
A koronavírus-járvány negyedik hullámának erősödése miatt azonban egyre több kormány ennél szigorúbb előírást alkalmaz vagy mérlegel. Így a 3G helyett az úgynevezett 2G-szabály terjed, amely szerint az oltatlanok még friss negatív teszttel sem tartózkodhatnak a fertőzésveszélyes környezetben, például fodrászatban vagy sportrendezvényen.
A legtöbb tartományban a szabály alkalmazása nem kötelező, az adott intézmény, például egy szórakozóhely üzemeltetője önállóan döntheti el, hogy a 3G-, vagy a 2G-szabályt érvényesíti. A 2G-szabályt választók ugyan kénytelenek szigorúan ellenőrizni a vendégeket, de nagyobb szabadságot kínálhatnak nekik: az intézmény falain belül vagy az adott rendezvényen nem kell megkövetelniük a maszkviselést és a távolságtartást.
Elsőként, még augusztusban, Hamburgban vezették be választható megoldásként a 2G modellt. Időközben a többi között Berlinben, Hessenben és Alsó-Szászországban is alkalmazzák. Rajna-vidék-Pfalzban lépcsőzetes megoldással kísérleteznek, a szabályokat a járványhelyzet alakulásához igazítják. A "2G+" elnevezésű rendszer lényege, hogy a teljes oltással rendelkezők és a gyógyultak bármikor mehetnek közösségbe, az oltatlanokat viszont automatikusan kitiltják minden fertőzésveszélyes helyről, ha az ellátórendszert vészesen megterhelő szintre emelkedik a Covid-19 miatt kórházba kerülők száma.
Az oltás beadatására hivatott ösztönözni a szövetségi kormány és a tartományi kormányok másik közös döntése is, miszerint október 11-től megszüntetik a gyorsteszt-szolgáltatás ingyenességét az oltástól elzárkózóknak. Tervezik azt is, hogy nem pótolják többé közpénzből a kieső fizetést mindazok számára, akik azért kerülnek karanténba, mert nem rendelkeznek teljes oltással, holott az életkoruk és az egészségi állapotuk alapján beadathatták volna a vakcinát. Erről a szintén országosan egységesnek szánt szabályról a napokban egyeztetnek a szövetségi kormány és a tartományok szakpolitikai fórumán, az egészségügyi miniszterek konferenciáján.
A szövetségi kormány keddi összesítése szerint a 263 napja tartó oltási kampányban 104,4 millió adag vakcinát adtak be. Legalább egy adagot a lakosság 66,6 százaléka - 55 378 969 ember - kapott, teljes oltással a lakosság 62,3 százaléka - 51 791 725 - ember rendelkezik.
A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) keddi adatai szerint az utóbbi 24 órában 6325 új fertőződést mutattak ki tesztekkel. Ez csökkenés az egy héttel korábbi 6325-höz képest. Az új esetekkel együtt 4 089 476 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t a járvány tavaly kora tavaszi kezdete óta. A Covid-19 egy nap alatt 68 beteg halálát okozta, a járvány halálos áldozatainak száma így 92 686-ra emelkedett Németországban.
Oroszországban a legtöbb aktív fertőzöttet regisztrálták a járvány kezdete óta
Oroszországban a kedden közölt hivatalos adatok szerint elérte az 563 803-at az aktív új koronavírusos fertőzöttek száma, ami a legmagasabb szám a járvány kezdete óta. Az előző rekordot, 563 754-et idén január 8-án jegyezték fel. A TASZSZ hírügynökség az orosz egészségügyi tárcára hivatkozva azt írta, hogy az aktív fertőzöttek valós száma ennél magasabb lehet. Augusztus elején például csaknem 900 ezren részesültek orvosi ellátásban a Covid-19 vagy annak gyanúja miatt.
Az országban az igazolt fertőzöttek száma keddre 17 837-tel 7 176 085-re emelkedett. A napi növekmény 0,25 százalék, az új esetek 6,5 százaléka volt tünetmentes. A halottak száma 781-gyel 194 249-re, a felépülteké pedig 15 907-tel 6 418 033-ra nőtt. Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 184 millió, az elmúlt napon pedig 278 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 1 128 806 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.
Nagy-Britanniában a jövő héttől megkezdődik a harmadik oltási dózisok beadása
A koronavírus elleni oltások harmadik, hatáserősítő (booster) dózisainak alkalmazását javasolta kedden a brit kormány oltásügyi vegyesbizottsága (JCVI). Sajid Javid egészségügyi miniszter az alsóházban felszólalva kedd délután bejelentette, hogy a kormány elfogadta a szakértői testület ajánlásait, és a jövő héten országszerte megkezdődik a harmadik vakcinaadagok beadása.
A JCVI ajánlása szerint a booster dózisokat először az 50 éven felülieknek kell felajánlani, valamint azoknak a fiatalabbaknak, akiknek krónikus alapbetegségeik vannak, és emiatt nagyobb a kockázata annak, hogy a koronavírus-fertőzés súlyos megbetegedést okoz náluk. E két lakossági csoport létszáma hozzávetőleg 30 millió fő. A JCVI állásfoglalása szerint a harmadik oltási adagot legkorábban a második dózis beadása után hat hónappal kaphatják meg a jogosultak. A szakértői testület javasolta azt is, hogy harmadik dózisként a Pfizer-BioNTech vakcináját alkalmazzák.
Wei Shen Lim professzor, a JCVI Covid-19-albizottságának elnöke az ajánlásokat ismertető keddi sajtótájékoztatóján elmondta: az adatok arra vallanak, hogy az idő haladtával csekély mértékben csökkenni kezd a koronavírus elleni oltások hatékonysága. Az általa bemutatott grafikonos illusztráció szerint a Nagy-Britanniában alkalmazott oltóanyagok hatékonysága a beadás után 2-9 héttel valamivel 90 százalék feletti, a 20. hét után kicsivel 90 százalék alá csökken. Wei Shen Lim hangsúlyozta: ez is nagyon magas szintű védettséget jelent, de az adatok mégis a hatékonyság valamelyes csökkenésére utalnak, mindenekelőtt az idősebb korosztályban, és a JCVI-t végül ez vezette arra, hogy javasolja a hatáserősítő harmadik oltási dózis alkalmazását.
Jonathan Van-Tam angliai tisztifőorvos-helyettes a sajtótájékoztatón ugyanakkor elmondta: a friss modellszámítások szerint az eddig beadott oltási adagok is 24 millió koronavírus-fertőzést és 112 ezer halálesetet akadályoztak meg Nagy-Britanniában. Van-Tam professzor kijelentette: a brit oltási program nagyon komoly hatást gyakorolt a fertőződés terjedésére, és még nagyobb hatást a kórházi kezelést igénylő súlyos megbetegedések, valamint a halálozások számára.
Sajid Javid egészségügyi miniszter kedd délutáni alsóházi felszólalásában elmondta: az új statisztikai adatok azt mutatják, hogy a koronavírus-fertőzés okozta Covid-19 betegségben 2021 első felében elhunyt páciensek 99 százaléka nem kapta meg korábban a koronavírus elleni oltás mindkét adagját. Javid hangsúlyozta: Nagy-Britanniában még mindig meghaladja a 6 milliót azoknak a 16 évnél idősebbeknek a száma, akik nem olttatták be magukat, márpedig minél többen maradnak oltás nélkül, annál nagyobb rések tátonganak a kollektív védelmi rendszeren.
A világon 225 778 167 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, míg a halálos áldozatok száma 4 648 145 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szerda reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 225 234 746 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 639 112 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.