A háziorvosok többsége nem lenne állami alkalmazott
A háziorvosok 74,2 százaléka elképzelhetetlennek tartja, hogy állami vagy önkormányzati alkalmazottként dolgozzon a jövőben – derül ki a Medukator felméréséből.
Még ennél is többen, a megkérdezettek 78,6 százaléka mondott menet arra, hogy állami fenntartású praxisközösség tagjaként végezze a háziorvosi munkáját. Legalábbis ez derült ki a Medukator egészségügyi továbbképző portál felméréséből, amelynek kilenc pontos kérdőívére 27 óra leforgása alatt 841 válasz érkezett az alapellátóktól. Az online kérdőívek 63,1 százalékára a vidéki praxisból érkeztek a válaszok, míg Budapest és Pest megye 36,9 százalékos arányban képviselte magát.
Többen vennének részt viszont önkéntesen szerveződő praxisközösségi munkában, amit a válaszadók 40 százaléka elutasít, 28,3 százaléka viszont igent mondana rá, míg 33,4 százalék elgondolkodna a belépésen. Szignifikánsan magasabb a hajlandóság a csatlakozásra azon háziorvosok körében, aki a korábbi EFOP-VEKOP, illetve Három generációval az egészségért pályázatok keretében már tapasztalatot szereztek a praxisközösségi munkáról.
Úgy tűnik azonban, hogy a többség számára csak jelentős (100-120%) finanszírozási többlet lenne ösztönző a praxisközösségbe való belépésre, prevenciós rendelés bevezetésére, vagy újabb praxisnővér alkalmazására – derül ki a válaszokból. De heti 30 órás kötelező rendelési időt is csak dupla pénzért vállalna háziorvosok túlnyomó része.
A megkérdezettek bizalma az Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvostan Tagozatában a legnagyobb (>50%), közel felük szeretné, ha érdekeiket a Magyar Orvosi Kamara képviselné, míg a valamivel kevesebben hisznek a civil szervezeteik erejében.
A felmérés eredményeit egyébként eljuttatták az egészségügyért felelős államtitkárnak, és a háziorvosokat képviselő hivatalos és civil szervezetek vezetőinek.
