A harmadik helyre törekszünk!

  A Kéri Pharma Generics Kft. 2005 októberében csatlakozott a nemzetközi generikus gyógyszeripari csoporthoz, az Actavishoz. A folyamat befejezéseként a vállalat, ahogyan azt február 26-án bejelentették, Actavis Hungary Kft. néven folytatja tevékenységét. Kéri Gábor ügyvezető igazgatót, akinek az irányítása alatt az elmúlt két évben forgalmuk több mint kétszeresére növekedett, a sikertörténet hátteréről faggattuk.

Nem érzi magát csalódottnak? Nyolc évvel azután, hogy 1991- ben útjára indította a Kéri Pharmát, alakult egy kis izlandi cég, amely most „bekebelezte” az önét. Történhetett volna fordítva is.
– Sem csalódottnak, sem legyőzöttnek nem érzem magam. Soha nem voltak globális ambícióink, sokkal inkább a magyar piacra és a régióra koncentráltunk, és ebben sikeresek tudtunk lenni. Inkább örülök, hogy az óriási verseny közepette növekedni tudunk, sőt az egyik leggyorsabban növekvő cég lehetünk.

Igazgatóként nem is mondhatna mást. De egyszemélyi vezető helyett mégiscsak egy nagyvállalat beosztottja lesz ezentúl.
– Ez az integráció valójában már 2005-ben megtörtént, a szerepeket akkor osztották újra, minden lényegi változás nélkül. Ma is a korábbi vezetőség irányítja a vállalatot. A miénk a hagyományostól kissé eltérő vállalatfelvásárlás volt, mert nem volt feltétlenül szükségünk partnerre 2005-ben, hacsak nem olyanra, amelyikkel távlati céljainkat jobban meg tudjuk valósítani.

Elárulja, melyek voltak ezek a célok?
– Azt észleltük, hogy a gyógyszerpiac nagy változások előtt áll. Korábban originális készítményekkel is foglalkoztunk, kisebb, külföldi cégeket képviselve a magyar piacon. Egy idő után úgy érzékeltük, hogy ez már nem biztosít növekedést, és a generikus piac nagy gyártói egyre erősödnek Európában. Ahhoz, hogy velük felvehessük a versenyt, megfelelő háttér és segítség kellett.

Ezt már 2005-ben így gondolták? Magyarországon a gyógyszergazdaságossági törvény elfogadásáig nem volt igazán jelentős a generikumok forgalma.
– A változás sokkal korábban látszott. Mi körülbelül 2000-ben ismertük fel – s talán már előbb is tehettünk volna lépéseket –, hogy a gyógyszer-finanszírozási rendszer csak úgy tartható, ha sokkal nagyobb lesz a teljes fogyasztáson belül a generikus készítmények aránya. Így történt Európa más országaiban is. Az ezredforduló táján tehát elindítottunk egy generikus programot, licenceket vásároltunk. Ekkor kerültünk először kapcsolatba az Actavissal, amikor a generikus gyógyszer szinte ismeretlen volt a magyar piacon. Nagy küzdelem, és mi tagadás, a kormányzati intézkedések kényszerítő hatása is kellett ahhoz, hogy elérjük a mai állapotot, amikor a betegek, az orvosok és a gyógyszerészek egyaránt nyitottabban állnak a generikus gyógyszerekhez.

De talán nem minden jövőbeli kormány támogatja majd ilyen aktívan a generikus készítményeket.
– Úgy gondoljuk, hogy a gyógyszerpiac csak ebben az irányban fejlődhet. A leggazdagabb országokban a generikumok részaránya lényegesen jelentősebb, mint Magyarországon. Hiszünk benne, hogy ez a folyamat nálunk is folytatódni fog. Annak az alapját is ez teremti meg, hogy új innovatív gyógyszereket fogadhasson be az egészségbiztosító. Nincs az a kormányzat, amelyik egyszerre az összes drága gyógyszert finanszírozni tudná, így a folyamat összességében az innovatív gyártóknak is kedvez.

Megéri feladni a kis méretből fakadó rugalmasságot? Mit kapnak önök ettől a 40 országban jelen lévő óriáscégtől?
– Egészen új fejlődési perspektívát. Részesévé váltunk egy olyan vállalatnak, amely évente 5–15 új terméket tud biztosítani számunkra, a vállalat terjeszkedésével hozzáférünk olyan, számunkra eddig ismeretlen területekhez, amilyen az onkológia. A rugalmasságunkat pedig megtartjuk. Az Actavisnak pontosan ez az egyik erőssége: arra is képes, hogy szükség esetén az egész üzleti modelljét megváltoztassa, ahogy mi is sokszor módosítottunk rajta az utóbbi évek megszorító intézkedései közepette.

Nekik miért érdemes befektetni egy kis magyar cégbe, ha minden szomszédunkban van képviseletük?
– Való igaz, hogy az Actavis forgalmának mindössze 1-2 százalékát adja a magyar leányvállalat, de ez a globális cég jelen van minden jelentős piacon – a cseh, a lengyel, a szlovák gyógyszerpiac mellett a magyar is ide tartozik. Az izlandiak nagyon sok pénzt fordítanak generikus gyógyszerek fejlesztésére, különféle gyártóüzemek felújítására és a gyártási háttér megszervezésére. Számukra nagyon fontos, hogy mindenütt ott legyenek, ahol a generikus termékek elérhetők. Hozzáteszem: az egy főre jutó gyógyszerfogyasztást illetően a magyar nagyon vonzó piac Európában, Lengyelországot és Romániát is megelőzzük.

Egyes vállalati integrációk valós célja a beolvasztott cég későbbi bezárása.
– Biztosan állíthatom, hogy ilyesmitől a mi esetünkben nem kell tartani. Az a skandináv típusú vállalati kultúra, amelyet megismertünk, alaposan eltér a nyugateurópai vagy amerikai gondolkodástól. Minden jövőre vonatkozó elképzelés a sikeres leányvállalat fejlesztéséről szól. Ez közös cél. Rengeteg terméket törzskönyvezünk, nagyon határozott elképzeléseink vannak az elkövetkező öt évre. Ennek lényege, hogy rögtön elinduljunk a generikumokkal a szabadalom lejárta után. A két legdinamikusabban fejlődő terület a kardiovaszkuláris és a központi idegrendszerre ható gyógyszereké, ezenkívül gasztroenterológiai, valamint onkológiai szerek bevezetését tervezzük.

Csupa olyan készítményt említ, amelyek népbetegségek gyógyítására szolgálnak. Nem érte önöket még az a vád, hogy profitorientált a portfóliójuk?
– Nem, hiszen ezzel a betegek jóval kedvezőbb áron jutnak jó minőségű készítményekhez. Fontos ez a biztosítónak és az orvosnak is. A szűkebb terápiás területekre általában a nagy gyógyszervállalatok vagy az egészen kis cégek koncentrálnak, a mi portfóliónk valóban a népbetegségek területét öleli fel.

Annak ellenére is nyereségesek maradnak, hogy az exporttevékenységük megszűnik? Az anyacégüknek mindenütt van képviselete, ahová eddig szállítottak.
– Az exportunk egy kis része megmarad. Régi partnereink termékeinek értékesítését folytathatjuk, ez ellen nincs kifogása az Actavisnak. Való igaz, hogy ma már a magyar piac az igazán fontos számunkra, és innen kompenzálni tudjuk a kieső bevételeket.

Továbbra is Debrecenből a Budapest- centrikus Magyarországon? A polgármester-helyettes azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy az Észak-alföldi Régió az európai GDP átlagának csak 41 százalékát tudja produkálni.
– Soha nem volt problémánk abból, hogy debreceni cég vagyunk. Fel sem merült, hogy cégünknek Budapestre kellene költöznie. A főváros mellett Debrecennek vannak a legerősebb gyógyszeripari hagyományai. A Debreceni Egyetem Orvostudományi, Gyógyszerész-, valamint Közgazdaság-tudományi Karai munkaerő-utánpótlást biztosítanak. A város pedig gyorsan fejlődik, és mi jól érezzük ott magunkat. Pesten elég egy iroda és egy raktár.

Dolgozóik létszáma változik az integrációval?
- Közvetlenül körülbelül 70 embernek adunk munkát, közvetetten egyre többnek, hiszen több kisebb céggel is szerződésben állunk, csomagoltatunk, gyártatunk is egyes készítményeket, és sokféle marketing-együttműködésünk is van.

Világviszonylatban az ötödik helyet foglalják el az eladásokat tekintve a generikus piacon. Magyarországon mi a pozíciójuk és a céljuk?
– Itt is körülbelül az ötödik helyen állunk. Magyarországnak hagyományosan nagyon erős a gyógyszeripara, ezért úgy tűnik, az első három hely hosszú időre foglalt. De közelíteni mindenképp szeretnénk hozzájuk.

A negyedik nem dobogós hely. Ezt kívánja a cégének az elkövetkező néhány évre?
– Jó, akkor kimondom: minél hamarabb szeretnénk harmadikok lenni. De még inkább azt kívánom, hogy rövid idő alatt olyan hírünk legyen Magyarországon, amilyen anyacégünknek van Európa számos országában.