A halottasházakban fellelhető ujjakon és füleken kezdte a munkát
A pusztulásnak indult emberi szövetek „felfrissítésének” egy újnak vélt mexikói módszeréről ír az MTI.
Alejandro Hernández Cárdenas óvatosan titkos elegyébe merít egy megperzselődött, oszlásnak indult emberi fejet és öt megduzzadt, merev ujjat. "Miután az emberi testrészek három napot áznak, minden sebhely, vágásnyom és anyajegy ismét láthatóvá válik majd rajtuk" - jósolja. És valóban, három nap múlva a rothadó fej ismét emberinek tűnik, az ajkak teltek, a pórusok nagyok, a homlokon pedig kiterjedt horzsolás látható. Az ujjak annyira regenerálódtak, hogy az ujjlenyomatok levehetők róluk.
Cárdenas, aki törvényszéki fogszakértő, és Ciudad Juárez bűnügyi laboratóriumában dolgozik, afféle helyi hírességgé vált. Kifejlesztett egy olyan szövetregeneráló, a rossz állapotú áldozatokat "új életre keltő" folyadékot, melyet elsősorban teljes holttesteken alkalmaz.
A törvényszéki szakértők a múltban általában glicerint injektáltak az ujjvégekbe, hogy a rossz állapotú tetemek ujjlenyomatait le tudják venni, de az eljárás nem megfelelő egész holttestek esetében. Különösen nem Ciudad Juárez perzselő hőségében, ahol a maradványok villámgyorsan oszlásnak indulnak vagy mumifikálódnak.
A doktor a holttest víztartalmának visszaállításával segít a rendőrségnek: felfedi a tetem külsejét és belső szerveinek nagyjából a halál beálltakor fennálló állapotát.
Eredetileg a városi halottasházakban fellelhető ujjakon és füleken kezdte a munkát, a testrészeket üvegtárolókba helyezte. Az egyik reggel a laboratóriumba érkezve meglátta, hogy egy ujj a tárolóban szinte tökéletesen éppé változott. "Azt hittem, a munkatársaim tréfája volt - idézi föl. - De ők azt válaszolták, hogy ’mi nem játszunk a mocskaiddal’."
Először 2008-ban sikerült egy tetem víztartalmát helyreállítani, amivel afféle celebbé vált a város lakóinak és az ország törvényszéki szakértőnek a körében.
Napjait jobbára laboratóriumában tölti, azoknak az ismeretlen személyazonosságú holttesteknek a helyreállításával, amelyeket 2009 és 2011 között, a rivális drogbandák háborújának tetőpontján találtak. Közel nyolcezer embert öltek meg ebben az időben. Az 55 éves szakértő elsősorban azokkal a halottakkal foglalkozik - elsősorban női áldozatokkal -, akikért senki sem jelentkezett. Így azonosíthatóvá válnak, és a hatóságok az elkövetők nyomába eredhetnek. "Bűn lenne nem csinálni" – mondja a The New York Timesnak nyilatkozva.
Szavai szerint gyakran feldühíti, hogy a procedúra során hozzá közel kerülő áldozatoknak nem tudnak igazságot szolgáltatni. Az ez idáig helyreállított mintegy 150 tetem közül csak néhány nyújtott elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy a gyanúsítottakat letartóztassák. Leginkább az eltűntek családjai támogatják a munkáját, azok, akik remélik, hogy a kémia segíthet az ügyek lezárásában. A szakemberek, akik szerint Ciudad Juárez az egyetlen hely, ahol a technikát alkalmazzák, inkább vitatják a módszert, amelyet a patológus szabadalmaztatásra beterjesztett a hatóságokhoz. "Ha megkapja a védjegyet, az nagy elismerésnek és előrelépésnek számít majd" - véli Elizabeth Gardner, a Birminghami Alabamai Egyetem törvényszéki professzora, aki figyelemmel kísérte az orvos munkáját.
