A halál és a temetkezés az egyik legerősebb társadalmi tabu
A halál és a temetkezés továbbra is az egyik legerősebb társadalmi tabu Magyarországon, állapította meg a magyarok szokásairól, attitűdjeiről és félelmeiről szóló országos reprezentatív kutatás.
A Tabuk és változó szokások a halál körül című, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) megbízásából készített felmérés a közlemény szerint megerősítette: a halálról való beszéd a mai napig tabu Magyarországon. Sokan kerülik a témát, pedig szinte mindenki érintett valamilyen formában. Ez a hallgatás különösen nehézzé teszi a temetéshez kapcsolódó előkészületeket, az előre tervezést és az új temetkezési lehetőségek megismerését.
A kutatás szerint a felnőttek csaknem ötöde (21 százalék) olyan családban él, ahol a halálról sosem esik szó; 8 százalékuk ezt kifejezetten tabutémának tartja. A magyarok fele azonban nem érezne problémát, ha a kérdés felmerülne, 5 százalék pedig rendszeresen beszél is róla.
A fiatalabb korosztályok körében erősebb a hallgatás, a 18–29 évesek 42 százaléka kerüli a témát, míg a 70 év felettiek 67 százaléka gond nélkül tud beszélni róla. Az iskolai végzettség is befolyásol: a magasabban képzettek nyitottabban kezelik a kérdést.
Mint írták, a temetőlátogatás széles körben elterjedt szokás: a legtöbben (56 százalék) évente néhányszor – főként halottak napján – keresik fel szeretteik nyughelyét, míg minden harmadik ember (31 százalék) rendszeresen gondozza a sírokat. Ugyanakkor a megkérdezettek 12 százaléka sosem jár temetőbe; Budapesten ez az arány 22 százalék.
A temetők állapotát a társadalom szinte egésze fontosnak tartja: az emberek 50 százaléka "nagyon fontosnak", 43 százalék "fontosnak" tekinti, mindössze 1 százalékuk vallja azt, hogy nem lényeges.
A kutatás szerint ugyan a lakosság 53 százaléka hallott már a temetésre való előtakarékosság lehetőségéről, ám mindössze a népesség 5 százalékának van ilyen szerződése. A 60-69 évesek 9 százaléka, a 70 év felettiek 12 százaléka rendelkezik előtakarékossági konstrukcióval. A társadalom közel 70 százalékának nincs félretett pénze a saját temetésére, írták. A válaszok azt mutatták, a magyarok 63 százaléka tartja fontosnak, hogy elhunyt szerettét temetési szertartás keretében búcsúztassák el; a nők és a kelet-magyarországi lakosok nagyobb arányban ragaszkodnak a temetéshez. Az idősebb generáció és a középosztály számára a hagyományos búcsúztatás továbbra is meghatározó, míg a fiatalok nyitottabbak az alternatív formák iránt.
Az emberek 80 százaléka szerint a legfontosabb szempont az, hogy az elhunytat olyan módon temessék el, ahogy szerette volna. Hasonlóan fontos, hogy az elhunytról szóljon a búcsúztatás (77 százalék), továbbá a zökkenőmentes szervezés és megoldás választása. Az egyházi szertartásrend már csak a magyarok 34 százaléka számára fontos és többen vannak (41 százalék), akik számára ez nem kiemelt szempont.
A kutatás szerint a hamvak hazavitelét a válaszolók 31 százaléka támogatja, ám 42 százalékuk kifejezetten elutasítja. A természetben való elhelyezés 37 százalék számára elfogadható, 25 százalék számára viszont teljesen idegen. A fiatalabb generációk körében nagyobb az elfogadás, míg az idősebbek jellemzően a hagyományos formákhoz ragaszkodnak.
Az OTEI a felmérés alapján azt állapította meg, hogy a magyar társadalomban a halálhoz és a temetkezéshez való viszony egyszerre hagyományőrző és változóban lévő, a hallgatás és a tabu továbbra is erősen jelen van.
Arról is beszámoltak, a temetkezési szakmai szervezetek célja, hogy felhívják a figyelmet arra: a halálról és a búcsúzásról való nyílt beszéd nemcsak tabukat dönt le, hanem segítséget is nyújt a gyászolóknak.
Az országos, reprezentatív kutatást áprilisban és májusban végezték ezer felnőtt megkérdezésével, online kérdőív kitöltésével.
