A gyermek- és serdülőkori orrdugulás főbb okai
A gyermekek és serdülők körében a szerzett orrdugulás hátterében a leggyakrabban allergiás rhinitis áll, míg a veleszületett orrdugulás leggyakrabban jelentett oka az ajak- és szájpadhasadék.
Miért alakul ki a nazális obstrukció?
Sok esetben rhinitisre vezethető vissza az orrdugulás, vagyis légúti allergiás folyamat (allergiás rhinitis) vagy fertőzéses rhinitis (bakteriális vagy virális eredetű) áll a tünet hátterében (1).
Strukturális okokkal, veleszületett vagy szerzett anatómiai abnormalitásokkal is összefügghet az orrdugulás. A veleszületett okra visszavezethető orrdugulások vonatkozásában kiemelhető az, hogy az ajak- és szájpadhasadékkal születetteknél jelentősen gyakoribb a nazális obstrukció (p<0,0001), mint a kontroll személyeknél. Vizsgálatok alapján az ajak- és szájpadhasadékkal rendelkezők 46-67 %-ánál jelen van az orrdugulás, és az egyoldali ajak- és szájpadhasadék súlyosabbnak bizonyul a nazális obstrukció szempontjából, mint a bilaterális (2). Emellett, az orrsövényferdülés, illetve az orrkagylók túltengése (orrkagyló hipertrófia) is okozhat orrdugulást (1). A szeptum deviáció kapcsán megemlítendő, hogy az összefügghet a szülés során a magzatra kifejtett nyomással, és az előfordulása császármetszéses szülés esetén ritkább lehet. Összességében az újszülöttek 58 %-ánál jelen lehet különböző fokú szeptum deviáció, de általában csak a súlyos fokúak korrekciója szükséges (2).
Gyermekkorban számolni kell az adenoid hipertrófia okozta orrdugulásos panaszokkal is. A gyermekek 2-3 %-át érinti az adnoid hipertrófia, és ez magyarázza azt a tényt is, miszerint az adenoidektómia a leggyakoribb sebészeti beavatkozás a gyermekeknél. Azonban az operációt követően is előfordulhat rekurrencia, és a műtéten átesett gyermekek 27 %-a posztoperatív légzési panaszokkal, köztük orrdugulással küzd (2).
Különféle léziók, így például a polipózis, illetve neopláziák (pl. angiofibróma, adenokarcinóma) is állhatnak a zavaró orrtünetek hátterében (1). A gyermekkori polipózis különösen gyakori lehet a cisztás fibrózisos gyermekek körében. Egy három éves követéses vizsgálatban a cisztás fibrózissal diagnosztizált gyermekek közel 57 %-ánál legalább egy esetben igazoltak polipózist. Az orrüregi daganatok gyermekkorban ritkák. Az Egyesült Királyság statisztikái alapján a nasopharyngealis daganatok éves incidenciája 0,3/1000000 a 0-14 éves korosztályban, míg 1-2/1000000 a 15-19 évesek körében. Az orrüreget érintő daganatok tipikusan nem-specifikus tünetekkel lépnek fel a gyermekeknél, amelyek között az orrdugulás, jellemzően az egyoldali orrdugulás is gyakran szerepelhet (2).
Gyógyszer-alkalmazás is vezethet az orrüreg átjárhatóságának romlásához, és hangsúlyozandó, hogy ebben az esetben nem csak az orrüregben lokálisan alkalmazott gyógyszerekről (pl. nazális dekongesztáns) lehet szó, hanem szisztémásan adagolt készítményekről is. Ismert, hogy a nazális dekongesztánsok nem előírásszerű alkalmazása, adott időtartamon túli egyhuzamban történő használata rebound-orrdugulást okozhat. A potenciálisan nazális obstrukciót okozó szisztémásan alkalmazott gyógyszerek vonatkozásában említhetők – többek között – a béta-blokkolók, az acetilszalicilsav, illetve a nem szteroid gyulladáscsökkentők (1).
Az orrdugulásnak endokrinológiai magyarázata is lehet; például a hipotireoidizmus együtt járhat nazális obstrukcióval, illetve pediátriai szempontból kiemelhetők a pubertáshoz köthető nazális obstrukciós panaszok.
Ritkább esetekben szisztémás gyulladás vagy granulomatózis is okozhat orrdugulást (pl. vazomotoros rhinitis, granulomatózis poliangiitisszel) (1).
Forrás:
(1) Corey JP, Houser SM, Ng BA. Nasal Congestion: A Review of its Etiology, Evaluation, and Treatment. Ear Nose & Throat Journal. 2000;79:690-702.
(2) Tanveer MS, Javed M, Tanveer MH. Causes and treatments of nasal obstruction in children and adolescents: a systematic literature review. Egypt J Otolaryngol 2022;38:68.
