A GLP-1 receptor agonisták mérséklik a daganatos betegségek kockázatát
Csaknem 40%-kal mérséklődött a daganatképződés kockázata a GLP-1 receptor agonistákat szedő betegek körében a kizárólag életmódváltást megvalósító csoporthoz képest.
Egy több mint 229 ezer, még nem cukorbeteg, de már túlsúlyos felnőtt bevonásával készült amerikai vizsgálat kimutatta, hogy a testsúlycsökkentő gyógyszerek alkalmazása összefügg az elhízással társuló daganatok kockázatának csökkenésével. A kutatás szerint a GLP-1 receptor agonisták – köztük a szemaglutidés a tirzepatid – 41%-kal mérsékelték az összes daganat kialakulásának kockázatát azoknál a nem diabéteszes betegeknél, akik ezeket a készítményeket testsúlycsökkentés céljából szedték, összehasonlítva azokkal, akik kizárólag életmódbeli változtatásokra támaszkodtak.
Az Annals of Oncology folyóiratban megjelent tanulmány az első, amely kifejezetten az elhízott, de nem cukorbeteg populációban vizsgálja a GLP-1 receptor agonisták (GLP-1 RA-k) és az elhízással összefüggő daganatok előfordulásának kapcsolatát. Ezek a betegek általában fiatalabbak, mint a diabéteszes populáció. Jelenleg tizenhárom daganattípust sorolnak az elhízással összefüggő rosszindulatú betegségek közé, köztük az endometrium-, emlő-, vastagbél-, vese-, hasnyálmirigy-, pajzsmirigy-, petefészek-, nyelőcső-, gyomor-, máj- és epehólyagrákot, valamint a myeloma multiplexet és a meningeómát. Ezek a daganatok a magas jövedelmű országokban diagnosztizált összes rákos megbetegedés mintegy 40%-át teszik ki, és előfordulásuk különösen gyorsan nő a fiatalabb felnőttek körében.
A kutatás vezető szerzője, Aparna Kamat elmondta, hogy a két évig tartó utánkövetés során a GLP-1 RA-kezelés szignifikánsan csökkentette az elhízással közvetlenül összefüggő daganatok előfordulását. A teljes daganatkockázat 41%-kal mérséklődött, bizonyos alcsoportokban pedig még nagyobb csökkenést tapasztaltak: férfiaknál közel 70%-os kockázatcsökkenést figyeltek meg. A nőgyógyászati daganatok közül az endometriumrák előfordulása 58%-kal csökkent, ami különösen jelentős, tekintve, hogy ez a daganat az elhízással legszorosabban összefüggő malignitások egyike.
A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a fehér bőrű betegek körében a kockázatcsökkenés megközelítette az 50%-ot, míg a fekete bőrű betegek esetében ez a hatás nem volt megfigyelhető. A kutatók szerint ennek hátterében az egészségügyi ellátáshoz való korlátozottabb hozzáférés, a különböző kockázati profilok vagy biológiai tényezők állhatnak. A GLP-1 RA-k különböző formuláit összehasonlítva kiderült, hogy bár mindegyik csökkentette az elhízással összefüggő daganatok előfordulását, a legnagyobb mértékű kockázatcsökkenés a tirzepatidot szedőknél jelentkezett.
A GLP-1 receptor agonistákat eredetileg a 2-es típusú diabétesz kezelésére fejlesztették ki, ám rövid idő alatt a testsúlycsökkentés legelterjedtebb gyógyszereivé váltak. Az Egyesült Államokban az elhízott, nem diabéteszes felnőttek körében a használatuk 2019 és 2023 között 21 ezerről több mint 174 ezer főre nőtt. Kamat hangsúlyozta, hogy bár korábbi adatok már utaltak arra, hogy ezek a gyógyszerek csökkenthetik a daganatok kockázatát diabéteszes betegekben, a jelenlegi felhasználók többsége nem cukorbeteg, és teljesen más betegpopulációt képvisel. A kutatás célja ezért az volt, hogy megvizsgálja, vajon ezek a készítmények az elhízással összefüggő daganatok kockázatát ebben a csoportban is befolyásolják-e.
A kutatók a TriNetX adatbázis 113 millió amerikai betegre kiterjedő adatai közül 229 467 elhízott, nem diabéteszes beteg egészségügyi dokumentációját elemezték. A 2014 decembere és 2025 júniusa közötti időszakban 86 422 beteg számára írtak fel GLP-1 RA-kat, míg 143 045 beteg életváltási tanácsokat kapott. A két csoportot statisztikai módszerekkel illesztették egymáshoz, így végül 161 796 beteg adatait hasonlították össze.
A vizsgálat társszerzője, Pedro Ramirez professzor kiemelte, hogy bár az eredmények nem bizonyítják ok-okozati összefüggés fennállását, erős jelzést adnak arra, hogy a GLP-1 RA-k potenciálisan a daganatmegelőzés új eszközei lehetnek.
A kutatócsoport jelenleg az endometriumrák kockázatának jelentős csökkenése miatt vizsgálja, milyen biológiai mechanizmusokon keresztül hathatnak ezek a gyógyszerek a daganat növekedésére és lefolyására. A szerzők hangsúlyozzák, hogy további kutatásokra van szükség, különösen hosszabb követési idővel. Mindazonáltal a jelenlegi eredmények alapján a GLP-1 RA-k alkalmazásakor érdemes figyelembe venni a daganatkockázat esetleges mérséklődését is.
Kamat szerint bár a daganatkockázat csökkenése önmagában még nem indokolja a GLP-1 RA-k felírását, az elhízott, nem diabéteszes betegek számára – akik egyébként is alkalmasak ezeknek a készítményeknek a szedésére – fontos szempont lehet a döntéshozatal során. Ramirez professzor hozzátette, hogy a vizsgálat eredményei alapvetően alakíthatják át az elhízás kezeléséről és a daganatmegelőzésről alkotott szemléletet, különösen annak fényében, hogy a GLP-1 RA-k használata világszerte gyorsan terjed.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Weight loss treatments linked to lower risk of obesity-related cancers in people without diabetes
GLP-1 receptor agonist use and cancer risk in obese nondiabetic adults
Irodalmi hivatkozás:
GLP-1 receptor agonists use and cancer risk in obese non-diabetic adults, Annals of Oncology (2026). DOI: 10.1016/j.annonc.2026.04.013
