Tudomány
A gazdasági válság jót tesz az egészségnek?
Az eredmények még elgondolkoztatóbbak, amikor azokat a gazdasági fellendülés éveihez hasonlították. A múlt század elejének gazdaságilag jó időszakában, a korai húszas években, illetve a nagy depresszió lezajlását követően a halálozás lényegesen nőtt.
A válság kritikus éveiben a halálokok közül csak egyetlennek növekedett a gyakorisága: sokkal többen lettek öngyilkosok, mint az előző években, azonban az öngyilkosság csak a halálozás 2 százalékáért volt felelős.
A kutatók eredményeik magyarázatára több elméletet is fölsorakoztattak. Gazdasági pangás idején, illetve a gyors fejlődés közben a munkakörülmények különböznek – mondta Granados. – Gazdasági növekedéskor a munkahelyeken a munka tempója gyorsul, a munkáltatók sokkal többet kívánnak meg az alkalmazottaktól, akik ezért gyakorta túlóráznak, és növelik a teljesítményt. Ez fokozott stresszel jár, ami legtöbbször a dohányzás és az italozás fokozódását is maga után vonja. A fellendülés éveiben gyakoribb a munkahelyi baleset is. Ezt a kutatók azzal magyarázzák, hogy sok gyakorlatlan ember áll munkába, akik könnyebben szenvedtek balesetet. A feszített munkatempóban élők általában kevesebbet pihennek, ami szintén növeli a gazdaság fölfutásának egészségügyi veszélyeit. Válságban a lakosság mérhetően többet alszik, és a közhittel ellenétben az emberek ilyenkor kevesebb cigarettát és alkoholt fogyasztanak, mint a jómódú időszakban – ez pedig jót tesz az egészségnek.