A függőségek cserélhetők

Az Amerikai Pszichiáterek Szövetségének (APA) honlapján már 2010 óta fent van a pszichiátriai betegségek meghatározására, azonosítására és diagnózisára használt kézikönyv (DSM) 5. kiadásának tervezete, hogy  a végső verzió majd minden kritikát kiálljon.

A szerzők legtöbbet azon vitatkoztak, milyen függőségeket vegyenek be a kötetbe, és hogy ezeket vegyületekkel szemben kialakult függőségnek vagy viselkedészavarnak tekintsék-e. A DSM előző, magyarul is megjelent kiadásában a szerzők az étel-, a játék- és a szex függőséget a viselkedési problémák közé sorolták, az alkohol-, nikotin-, koffein-, illetve kábítószer-függőséget pedig a kémiai függőségekébe. Ez az osztályozás a függőséget nem egyszerű betegségként határozza meg, hanem bonyolult környezeti, fizikai és szituációs faktorok eredményeként. Talán a kusza kép miatt nem olyan hatékonyak a kezelési módszerek, mint lehetnének. Egy amerikai becslés szerint a kezelések utáni visszaesések aránya 40-60 százalék.

A kutatók a függőségek hátterében megbúvó mechanizmusok megértéséhez a neurológiához fordultak. Ám minél erősebben próbálják elkülöníteni az anyag-, illetve viselkedésfüggőséget, annál több hasonlóságot találnak közöttük – olvasható a nol.hu cikkében.

Állatkísérletekből egyébként az is kiderült, hogy a függőségek cserélhetők, ám etikai okokból e kísérleteket emberekkel nem végezték el. A véletlen azonban a kutatók segítségére sietett. Sokan az evés rabjaként kórosan elhíznak, egészségük visszaállítása lefogyasztásuk révén már csak sebészeti beavatkozással érhető el. Ám egyre több, ilyen műtéten átesett emberről derül ki, hogy függőségük a műtét következtében megváltozott, a régit egy új váltotta fel.