A francia egészségügyi dolgozók 0,6 százaléka utasította el a kötelező oltást
Romániában sorra zárnak be az iskolák, az EU és Oroszország pedig konzultációsorozatot folytat az oltási igazolványok kölcsönös elismeréséről.
- Szijjártó: Román betegek érkeznek magyar kórházakba intenzív ellátásra
- Németország több milliárd eurót költött ingyenes tesztelésre
- Észak-Macedóniában a kórházban kezeltek többsége nem volt beoltva
- Oroszországban újra csúcsot döntött a napi halálozások száma
- Izraelben karantén helyett tesztelnék az iskolásokat
Franciaországban az egészségügyi dolgozóknak alig 0,6 százaléka nem vette fel a koronavírus ellen számukra kötelező oltást, s emiatt felfüggeszthető a munkahelyén, mondta Olivier Véran egészségügyi miniszter a France Info hírrádióban.
Az országban szeptember 15-én lépett életbe az egészségügyben dolgozók számára a koronavírus elleni oltás felvételének kötelezettségét előíró intézkedés, amely mintegy 2,7 millió embert érint. Közülük 15 ezren nincsenek még beoltva az egészségügyi tárca adatai szerint.
Egy ideig 0,9 százalék volt a be nem oltottak aránya, ők felfüggeszthetővé váltak, de mostanra ez 0,6 százalékra csökkent. Kivételnek számítanak azok, akik azért mondanak fel, mert nem akarják magukat beoltatni, mondta a miniszter. Az a lényeg, hogy sem kórházak, sem idősotthonok nem zártak be, és betegeket sem kellett tömegesen átszállítani, mert mindenki felelősen viselkedett, tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy amikor a kötelező oltásról döntés született, az egészségügyi dolgozóknak csak 60 százaléka volt beoltva, jelenleg pedig több mint 99 százaléka, azaz "az intézkedés elérte a célját".
Olivier Véran jelezte: nem kell attól tartani, Franciaországot újabb járványhullám sújtja, hiba lenne az gondolni, hogy a járvány teljesen mögöttünk van. Két-három napja stagnálnak a számok, sőt egy picit emelkedett is a napi esetszám. De semmi nem katasztrofális a fertőzési szintben, számítottunk is a csökkenés lassulására. Egyrészt, mert az országban már minden újranyitott és a gazdaság teljesen beindult. Másrészt pedig, mert hűvösebb van, nyirkosabb az idő, s ősszel és télen a koronavírus az influenzához hasonlóan gyorsabban terjed, mondta.
A járványügyi mutatók két hónapja fokozatosan javulnak: kórházban még 6600 fertőzöttet ápolnak, közülük 1090 páciens van súlyos állapotban, miközben egy évvel ezelőtt ilyenkor naponta 3 ezren kerültek kórházba. A naponta feltárt új esetek száma 5 és 6 ezer körül mozog. Az elmúlt 24 órában 27-en vesztették életüket a fertőzés szövődményeiben. A 67 millió lakosú országban 51 millióan, az oltásra jogosultak 88,6 százaléka felvette az oltás első adagját, 86,5 százaléka pedig mindkét adagot, a teljes lakosság háromnegyede van beoltva. A pozitív tendencia ellenére a kormány 2022. július 31-ig meg kívánja hosszabbítani a védettségi igazolás használatának lehetőségét, s az ennek érdekében elkészített törvénytervezetet szerdai ülésén vitatta meg. Gabriel Attal kormányszóvivő tájékoztatása szerint a kormány célja, hogy az intézkedéssel rábírja az eddig még be nem oltottakat arra, hogy ők is igényeljék a vakcinát, amelynek kötelezővé tételét viszont nem szorgalmazza.
A vírussal szembeni védettséget igazoló dokumentumot (oltási igazolás vagy 72 óránál nem régebbi negatív teszt) a jelenleg hatályos törvény november 15-ig kötelező bemutatni a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyeken, így a vendéglátóhelyeken, beleértve a teraszokat is, a vonatokon és a távolsági buszokon, a sportlétesítményekben, a kórházakban, valamint a kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben.
Péntektől egyébként a felnőtteknek csak a receptre felírt teszt lesz ingyenes, a 18 éven aluliak számára viszont bármilyen indok esetén ingyenes marad. A társadalombiztosításnak az idei évben eddig 6,2 milliárd euróba kerültek a szűrések.
A parlamenti ellenzék nem támogatja a védettségi igazolás használatának meghosszabbítását, amely ellen egyébként három hónapja minden szombaton tüntetések vannak országszerte. A kormányszóvivő szerdán ígértet tett arra, hogy a kormány csak akkor tartja fent ezt a korlátozást, ha a parlamenttől felhatalmazást kap rá. Nem arról van szó, hogy a védettségi igazolást július 31-ig meghosszabbítjuk, hanem arról, hogy a kormánynak lehetősége marad használatban tartani, mondta a szóvivő.
Oroszország és az EU tárgyal az oltási igazolványok kölcsönös elismeréséről
Oroszország és az EU konzultációk sorozatát bonyolítja le a koronavírus elleni oltást tanúsító igazolványok kölcsönös elismeréséről, közölte az orosz egészségügyi minisztérium.A témában lezajlott a tárgyalások soron következő, virtuálisan megtartott fordulóján a két fél meghatározta a következő lépéseket: szakértői konzultációk sorozata következik az elismeréshez szükséges jogi és technikai paraméterek összehangolásáról.
A tárca szeptemberben továbbította az uniós képviselethez az európai fél által a legutóbbi találkozón kért dokumentumokat. Az oltási igazolványok kölcsönös elismerésével fel akarják számolni azokat az akadályokat, amelyek gátolják az orosz állampolgárok mozgását az unió területén és fordítva.
Folytatódnak a kétoldalú konzultációk erről a kérdésről, írta közleményében az orosz egészségügyi minisztérium sajtószolgálata.
Az EU-ban július 1-jétől állítanak ki elektronikus igazolványokat a koronavírus elleni védettségről, amelyek azt tanúsítják, hogy az illető megkapta az összes szükséges oltást, negatív PCR-teszttel rendelkezik, vagy átesett a Covid-19 betegségen és immunis rá. Augusztus 17-én Szergej Lavrov orosz külügyminiszter annak a reményének adott hangot, hogy az Európai Bizottság felgyorsítja a tárgyalásokat Moszkvával az igazolványok kölcsönös elismeréséről.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) egyelőre egyetlen, a koronavírus elleni orosz oltást sem ismert el, de Magyarországon oltanak vele, illetve Szlovákia is kapott több tízezer adagot a Szputnyik V-ből, de visszaszolgáltatta a vakcinaszállítmányt még az oltás szavatosságának lejárta előtt. A szóban forgó oltás szakaszos vizsgálatát március elején kezdte meg az EMA, hogy ajánlást tegyen a tagországoknak.
Montenegró lejárt szavatosságú vakcinákat semmisít meg
Több mint 21 ezer adag, koronavírus elleni védőoltást kénytelen megsemmisíteni Montenegró, mert lejárt a vakcinák szavatossági ideje, közölte a podgoricai Pobjeda napilap szerdán az ország gyógyszerelosztását végző Montefarm tájékoztatása alapján.
A beszámoló szerint a megsemmisítendő oltóanyagok között a kínai Sinopharm és a brit-svéd AstraZeneca, valamint az orosz Szputnyik V védőoltás dózisai szerepelnek. A cikk szerint elegendő oltóanyag van az országban, az oltási kedv viszont még mindig alacsony, Montenegróban eddig a nagykorú lakosság körülbelül felét oltották be valamely védőoltás mindkét adagjával.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szerdára 6930-cal 1 017 798-ra, Koszovóban 35-tel 160 435-re, Észak-Macedóniában 130-cal 195 174-re, Montenegróban 448-cal 135 982-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 719-cel 240 876-ra növekedett. A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 53-mal 8841-re, Észak-Macedóniában hattal 6790-re, Montenegróban nyolccal kétezerre, Bosznia-Hercegovinában pedig 35-tel 10 843-ra növekedett. Koszovóban az utóbbi napon nem volt halálos áldozata a kórnak, így a halottak száma 2972 maradt.
Romániában a szülők és tanárok kérésére sorra zárnak be az iskolák
Romániában a koronavírus-fertőzéstől tartó szülők kérésére hivatkozva sorra zárnak be az iskolák, amelyeknek a jelenlegi szabályozás szerint elvileg csak akkor kellene áttérniük a távoktatásra, ha a közösségben megjelenik a fertőzés.
Szerdától több mint 300 iskola költöztette az internetre az oktatást országszerte. Ezek kevesebb mint egynegyedét záratta be a megyei tisztiorvosi szolgálat a közösségben megjelent fertőzés miatt, többségüknél a tanintézmény vezetése saját hatáskörben döntött a távoktatásra történő áttérésről, arra hivatkozva, hogy a szülők félnek az iskolába engedni a diákokat a fertőzésveszély miatt.
A média beszámolói szerint a román kormány hiába próbálta az oltáskampányt azzal népszerűsíteni, hogy engedélyezte a jelenléti oktatás folytatását a beoltott diákok és tanárok számára azokban az osztályokban, ahol felütötte fejét a fertőzés: az intézményvezetők számára egyszerűbb megoldás az egész iskola bezárása.
Bukarestben az iskolák egynegyede már bezárt. Jelenleg a főváros és környéke az ország legfertőzöttebb térsége: Bukarestben a lakosság 15,1, a fővárost övező Ilfov megyében pedig a lakosság 15,5 ezrelékénél mutatták ki a koronavírus-fertőzést az utóbbi két hétben. Hétfőtől legalább kéthetes időtartamra Ilfov megye valamennyi iskolája online oktatásra tér át.
A stratégiai kommunikációs törzs szerdai összegzése szerint az utóbbi 24 órában tovább súlyosbodott a járványhelyzet, újabb 15 733 embernél diagnosztizáltak koronavírus-fertőzést, ez csaknem 30 százalékkal több az utóbbi két hét átlagánál. Kedd óta újabb 382 koronavírusos beteg halt meg, ami csaknem 60 százalékkal haladja meg a kéthetes mozgóátlagot. Romániában jelenleg több mint 17 ezer fertőzöttet kezelnek kórházban, az intenzív terápián ápolt súlyos betegek száma szerdán 1676-ra emelkedett.
*
A világon 239 125 787 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 873 511 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem csütörtök reggeli adatai alapján. Egy nappal korábban 238 678 058 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 864 825 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.