A fogyatékkal élőktől a klímacsúcsig

MSZP: a kormány intézkedései hátrányosak voltak a fogyatékkal élőknek
    
Szabó Sándor (MSZP) a fogyatékkal élő emberek nemzetközi világnapja alkalmából úgy értékelt: hátrányos volt a kormány elmúlt nyolcéves kormányzása az érintett 600 ezer embernek. Bírálta a rokkantnyugdíjak megszüntetését, amelyet igazságtalannak és embertelennek nevezett. Szerinte az intézkedés miatt sok embert megaláztak, sokan elszegényedtek, hajléktalanok lettek, voltak, akik öngyilkosságot követtek el. Az otthonápolásnál tervezett kormányzati intézkedéseket is kevesellte. Elmondta, a támogatás összegének el kellene érnie a mindenkori minimálbér összegét, és a jogosultságot nem a családi jogállásnak, hanem az ápolt egészségügyi állapotának kellene meghatároznia.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint érdemi intézkedéseket hozott a kormány ezen a területen. 2010 után nőtt a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása, 2012-höz képest hatszorosára emelkedett ezen munkavállalók foglalkoztatása, mondta. Az otthonápolás kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a szocialista kormányok lényegében befagyasztották ezt a díjat. A mostani intézkedésekkel a gyermeküket otthonápolók díja 2022-re eléri az akkori minimálbér összegét, a más hozzátartozójukat ápolók juttatása pedig 2022-re 30 százalékkal emelkedik.

Jobbik: kinek az érdekét szolgálja a túlmunkakeret emelése?

Varga-Damm Andrea (Jobbik) azt tudakolta, kinek az érdekét szolgálja a munkaidő-szervezéssel kapcsolatos törvénymódosítás, a túlmunkakeret 400 órára emelése. Úgy látja, hogy a változtatás a Debrecenbe tervezett BMW-gyárral van összefüggésben. Elképzelhető, hogy a gyár azért települ ide, mert Magyarország importálni fogja az olcsó ukrán munkaerőt? - kérdezte. Szerinte az új szabályokkal a BMW-nek 20 százalékkal kevesebb embert kell alkalmaznia, mivel a munkavállalóiktól 400 óra túlmunkát követelhet.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint a képviselő által elmondottak köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Rögzítette, a törvényjavaslat a munkaidő jobb alkalmazásának feltételeit célozza. Hangsúlyozta, az előterjesztés célja semmiképpen nem a vállalkozások adóelkerülésének ösztönzése vagy a munkavállalók jogainak csorbítása. Hozzátette: "a munkaidő megszervezésének korszerűsítése" az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknak, valamint az őket alkalmazó munkáltatóknak szükséges, mert ezzel a jelen gazdasági környezethez igazodó munkakörülményeket alakíthatnak ki. Felhatalmazást kap a kormány, hogy a munkaerőkölcsönzés minimális díját rendeletben határozza meg; ez garantálja, hogy a munkavállalók hozzájussanak a garantált bérminimumhoz, minimálbérhez, illetve hogy a közterheket a munkáltatók befizessék, magyarázta.

LMP: a német autógyárak fontosabbak a kormánynak, mint a magyar emberek egészsége
    
Schmuck Erzsébet (LMP) a Katowicében vasárnap kezdődött klímacsúcs miatt kérdezte azt, milyen álláspontot képvisel a kormány: elkötelezett az éghajlatváltozás megállítása mellett, vagy azon országok közé tartozik, amelyek ki akarják magukat vonni ebből. Szerinte a magyar kormány szinte semmit nem tesz, 2015-től minden évben a szén-dioxid-kibocsátás átlagosan 5,6 százalékos növekedése tapasztalható. Hozzátette: a német autógyárak kiszolgálása fontosabb, mint a magyar emberek egészsége. Kitért arra, az ENSZ szerint az emberiségnek alig 10 éve maradt, hogy csökkentse a légkörbe jutó szén-dioxid mennyiségét, különben drámai környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokkal kell szembenéznie.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, a kormánynak a magyar gazdaság és a magyar emberek egészsége egyaránt fontos, ugyancsak nagyon fontos a környezet és a klímaváltozás mérséklése is. Közölte, az ország energetikai pályája és az energiamix fejlesztése a tiszta és karbonsemleges működés irányába tart, például a nukleárisenergia-termelés szerepének fenntartásával és a megújuló energia szerepének növelésével.

DK: hányan szorulnak ki a vastagbélrák-szűrésből?
    
László Imre (DK) örömét fejezte ki, hogy szűrőprogram indul a vastagbélrák felismerésére, kifogásolta azonban azt, hogy ahhoz a háziorvosok önkéntes alapon csatlakozhatnak, vagyis sok ember kimaradhat belőle. A lakosság hány százaléka nem jut el a szűrés első fázisáig sem? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte: a programot 2019 második felében szeretnék mindenki számára hozzáférhetővé tenni. Eddig csaknem 1900 háziorvos kezdte meg a képzést ahhoz, és megszervezték a szűrésben részt vevő laboratóriumok rendszerét is, fejlesztették azok eszközeit. A szűrést országosan ismertetik majd az emberekkel.

DK: miért engedélyezték, hogy megváltoztassák a Ferihegyről felszálló repülőgépek útvonalát?
    
Varju László (DK) közölte, a lakosságot jelentősen aggasztja, hogy módosult a Liszt Ferenc-repülőtérről felszálló gépek útvonala. Különösen az Újpesten és az Angyalföldön élők érdekében szólalt fel, majd úgy értékelt: Budapest lakosságát jelentős hátrány érte, a város sokkal koszosabb és zajosabb lett.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára megismételve a korábban általa elmondottakat, kifejtette: uniós kötelezettség miatt volt szükség az augusztusban életbe lépett változásokra, a kormánynak mérlegelési lehetősége nem volt, ha nem veszik figyelembe az előírásokat, kötelezettségszegési eljárás indult volna Magyarország ellen. Közölte, a módosítások bevezetését részletes vizsgálatok előzték meg és csökkent azok száma, akiket az intézkedés után érint a zajterhelés.

LMP: a környezet állapota összefügg a krónikus betegségek megjelenésével    
    
Schmuck Erzsébet (LMP) a 2017-es, Magyarország közegészségügyi helyzetéről szóló tanulmányból idézve közölte, a környezet állapotának romlása és egyes káros környezeti tényezők súlyosabbá válása szoros összefüggést mutat a magyar lakosság krónikus, idő előtti halálozáshoz vezető megbetegedésével. A kockázati tényezők közé sorolta a szálló port, a beltéri levegőminőséget, az elektromágneses terhelést, a hőhullámos napokat, a hormonháztartást zavaró anyagokat. Nem gondolják, hogy időszerű lenne egy nemzeti környezet-egészségügyi program megalkotása? - firtatta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta, sok olyan programot indított a kormány, amely ezeket a tényezőket igyekszik kiküszöbölni. Példaként említette a 2011-ben indult, a kis méretű szálló por csökkentését célzó programot, amelyre 160 milliárd forintot fordítottak. A kültéri levegőminősítési rendszerhez hasonlót igyekeznek megteremteni a beltéri levegő esetén is, mondta. Hozzátette: az előrejelző és figyelmeztető rendszerek, például a hőhullámok és az UV-sugárzás esetén nemcsak a lakosság értesítését szolgálják, hanem a hatóságok felkészülését is segítik.

DK: tervez további megszorító intézkedéseket a kormány?
    
Székely Sándor (DK) úgy látta, a kormány megszorító csomagot "tol át" éppen. A csomag részeként beszélt a cafeteriaszabályok megváltoztatásáról, a lakáspénztárak állami támogatásának megszüntetéséről, a túlmunkakeret növeléséről. A kormány eladta bagóért az országot, közölte, azt tudakolva, terveznek-e további megszorító intézkedéseket?

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára rögzítette: a kormány politikájában sem korábban, sem most nem szerepelnek megszorító intézkedések. A kormány a magyar emberek jóléte érdekében olyan gazdaság- és foglalkoztatáspolitikát folytat, amelynek eredményét tapasztalni lehet: a munkából élők száma jelentősen nőtt, a munkabérek és az átlagbér is jóval magasabb, mint valaha, ismertette.

MSZP: mi lesz az egészségüggyel?
    
Korózs Lajos (MSZP) az egészségügy fejlesztésével kapcsolatban feltette a kérdést: mi van azzal a 600 milliárd forinttal, amelyet a kormány az elmúlt nyolc évben kispórolt az ágazatból. Arra is választ várt: mi lesz az intézmények újra kialakult adósságállományával és azokkal az orvosokkal, akik arra várnak, hogy nyugdíjazásuk után is dolgozhassanak.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter cáfolta, hogy a kormány 600 milliárd forintot vont ki az egészségügyből, hiszen csupán béremelésre 2012 óta 400 milliárd forintot fordított, amelynek köszönhetően az orvosok jövedelme 82 százalékkal emelkedett. Az államnak helyt kell állni az adósságokért, szögezte le, hozzátette ugyanakkor, hogy át kell vizsgálni a kórházak gazdálkodását, annak nemcsak jogszerűségét, hanem célszerűségét is. Kijelentette: 55 milliárd forintot fordítanak idén konszolidációra.