A fogászok után jöhetnek a bőr- és nőgyógyászok
Az egészségturizmus lehetőségeiről is beszél a Napi.hu-nak adott interjújában Horváth Viktória, a gazdasági tárca turizmusért felelős helyettes államtitkára.
A beszélgetés során az is felvetődött, vajon lehet-e Magyarország erőssége az egészségügy?– A gyógyturizmusban erős a pozíciója hazánknak, amelyet meg is kell őrizni. A csehek, a szlovákok, a románok mind elkezdtek komolyabb pénzügyi forrásokat fordítani erre a területre, és bár még megvan az előnyünk, ez könnyen eltűnhet, ha nem lépünk.
– Ön jelenleg milyen irányt lát előttünk?
– Mindenekelőtt létre kell hozni egy úgynevezett E-health, azaz e-egészségügy portált, ahol bemutatnánk az orvosturisztikai lehetőségeinket. Ha ezeket az információkat okostelefonon is elérhetővé tudjuk tenni a jövőben, akkor a jelenleginél jóval nagyobb célközönséget érhetnénk el, hiszen ma egyre kevesebben lapozgatnak prospektusokat, mindenki az interneten tájékozódik a lehetőségekről.
Világviszonylatban hazánk az 5. legnagyobb termálvíz nagyhatalom Japánt, Izlandot, Olaszországot és Franciaországot követően, ezért a másik fontos feladat, hogy minél többet tudjunk meg a gyógyvizeinkről. Az átfogó gyógyvízkutatást azért is építjük bele a 2014-20-as időszak programjaiba, mert szükség van egy részletesen anyagra, amely megmutatná, hogy mely vizünk pontosan mire jó, melyik és hogyan gyógyítja az egyes mozgásszervi gondokat, mely a nőgyógyászati panaszokat, vagy éppen a bőrbetegségeket. Ez már csak azért is fontos, mert azon országokban, ahol nincs komoly hagyománya a gyógyvizek használatának, el kell tudni magyarázni a biztosítónak, hogy miért akarja éppen ezt a gyógykezelést elszámolni - ehhez pedig egy orvosok által végzett, célzott kutatás nagy segítséget jelenthetne. Ezen is dolgozunk jelenleg, reményeink szerint a következő hónapokban sikerül véglegesíteni a programot, annak érdekében, hogy ha a források megnyílnak, azonnal kezdhessük a kutatást. Bízunk benne, hogy az új uniós költségvetési időszak forrásaiból erre a célra is tudunk támogatást biztosítani.
– Ez lehetne a fő irány, az egészségturizmus?
– Ez is lehet a jövő, ám nem lehet csak egy utat kijelölni, több lábon kell állnunk. Arra is figyelnünk kell, hogy Magyarország nem lehet csak gyógyító ország a külföld szemében. Ezzel nagyon óvatosan kell bánni, hiszen amikor valaki szabadságra indul, akkor bizonyosan nem azzal akar szembesülni, hogy "beteg vagyok", így olyan országképet kell elétárni, amiben ugyan a gyógyvizeink is benne vannak, de ugyanúgy a kulturális, gasztronómiai és szabadidős lehetőségekre is felhívjuk a figyelmet. A cél tehát, hogy komplex élményt ígérjünk és nyújtsunk. De, hogy ne csak vizet prédikáljunk idézünk még egy részt, ahol a fogászati idegenforgalom üzleti sikerei kapcsán adódik a kérdés:
– Van-e olyan másik kisebb részterület, ami a jövőben hasonló kormányzati figyelmet kaphat?
– A hozzánk érkező vendégek közül sokan érdeklődnek a különböző bőr- és nőgyógyászati, plasztikai sebészeti és ortopéd szolgáltatások iránt, ám ahhoz, hogy ezen a területen jó eredményeket tudjunk elérni, szükség van olyan orvosi központok létrehozására, ahol profi módon kapcsoljuk őket össze a meglévő egyéb szolgáltatásokkal. Olyan egészségközpontokra van szükség, amelyek az orvosi funkciók mellett egyben 4-5 csillagos gyógyhotelek is, több nyelven kommunikáló orvosi és szolgáltató személyzettel. A központok létesítésénél fontos szempont a jó légi megközelíthetőség, illetve érdemes megfontolni, hogy már meglévő szobakapacitásra épüljenek rá – olvasható a napi.hu-n.
