A férfiaknál javul, a nőknél romlik a helyzet

A magyaroknál mindkét nem tekintetében vezető halálok a tüdőrák, férfiak esetében csökkenés, míg a nőknél emelkedő halálozás látszik. Az eltérő folyamatok mögött a nemekre jellemző dohányzási szokások különbözősége áll – írják az interjú bevezetőjében, amiből itt a nemzeti és a nemi sajátosságokra vonatkozó részt idézzük fel:

- Mik azok a szokások, amelyek a magyar társadalmat jellemezték, jellemzik?

- Magyarország sajnos a dohányzásban vezető országok közé tartozott a hetvenes, nyolcvanas, illetve kilencvenes években.  A dohányzás pedig a tüdőrák legfontosabb ismert kockázati tényezője. Ez azonban önmagában még kevés lenne, hiszen vannak a kelet-közép-európai országok között olyanok, ahol hasonlóak a dohányzási szokások, de mégsem olyan magas a tüdőrák halálozás aránya, mint Magyarországon. Számos egyéb kockázati tényező is megjelenik, mint például a stressz, illetve táplálkozási szokások. Ugyanakkor van egy olyan körülmény is – amit tudományosan még nem sikerült bizonyítani, de valószínűleg ennek is oka van a magas halálozásban –, ami bizonyos genetikai sajátosságokra vezethető a magyar lakosság körében. Feltételezzük, hogy ennek szerepe kell, hogy legyen, mert egészen sajátos, hogy úgy a tüdő-, de más daganatos betegséges esetében is rosszabbak az epidemiológiai adatok a hasonló körülményekkel bíró környező országokhoz képest.

- Ha 1995-től 2013-ig nézzük az adatokat, a férfiak körében az látszik, hogy a korábbi közel hatezres halálozási szám minimális csökkenést mutat. Ugyanakkor a nők esetében éppen ellenező tendencia mutatkozik: országosan, illetve Budapesten is növekszik a tüdőrákos halálozások száma. Mik a nemi sajátosságok, illetve mik azok a faktorok, amelyek a nőket ilyen szempontból felhozzák a férfiak mellé?

- Ennek az oka egyértelműen a dohányzási szokásokban rejlik.  Magyarországon – mint egyébként általában az európai országokban – az ötvenes, hatvanas években a dohányzás döntően a férfiak körében terjedt el. A férfiak körében ez jelentősen meghaladta a jelenlegi értéket, a magyar férfilakosság 50-60 százaléka dohányzott a hatvanas években. Ugyanakkor a nők esetében a dohányzás nem volt gyakori jelenség, ennek pedig kulturális-történeti okai voltak. A dohányzás mértéke a nők körében nem haladta meg a 10-15 százalékot a hatvanas években. Az elkövetkező évtizedekben, „hála” a reklámkampányoknak, elindult egy olyan folyamat, ami az úgynevezett light, női cigarettákat próbálta előtérbe helyezni, megcélozva ezzel a fiatal és középkorú női lakosságot. A hetvenes években szép színész- és sportoló nők ízlésesen csomagolt cigarettás dobozokon, reklámokon hirdették a dohányzás „előnyeit”. Speciálisan csak tíz darab cigarettavolt a dobozban, ami hosszabb, vékonyabb, nőiesebb volt. Minden eszközzel próbálták a nők körben növelni a fogyasztást, hiszen a férfiak körében már nem lehetett emelni a dohányosok egyébként is magas arányát. Persze a nők 15 százalékos aránya még emelhető volt, ami sikerrel is járt, hiszen a nyolcvanas-kilencvenes évekre 20 százalék fölé emelkedett a dohányzó nők aránya – olvasható az egeszseg.hu-n.