A felsőoktatási törvény rögös útja

Zűrzavaros jogszabályalkotás

November végén a parlament másodszor is megszavazta az új felsőoktatási törvényt – immár több ponton módosítva. Az életbe lépéshez azonban még az államfőnek is alá kell írnia a jogszabályt, így addig egy „kis törvény” biztosítja, hogy jövőre elindulhasson az új típusú képzési rendszer. Ez utóbbi az orvosképzést nem alakítja át.
Ismét a parlament elé került az új felsőoktatási törvény, néhány ponton alapjaiban átírva. Mint emlékezetes, a három év előkészítés után idén tavasszal elfogadott jogszabályt az Alkotmánybíróság több ponton kifogásolta, mert az sértette a tudományos élet szabadságát, illetve a felsőoktatási autonómiát. A törvényt Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök ki sem hirdette, ehelyett előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz. A volt államfő elsősorban azzal kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat, hogy a felsőoktatási intézményeknek olyan irányító testületeket kell fölállítaniuk, amelyek a tudományt érintő kérdésekről is dönthetnek, miközben a grémiumokból kizárják a tudományos élet képviselőit. Sőt, a tagok számára még a felsőfokú végzettség sem volt előírás.