A felsőoktatás centenáriumát ünnepelték Szegeden
A felsőoktatás szegedi indulásának századik évfordulóját ünnepelték a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szenátusülésén szombaton.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára ünnepi beszédében emlékeztetett rá, bár a szegedi egyetem fennállásának századik évfordulóját köszöntik, az intézmény 440 éves története egészen Báthory István erdélyi fejedelemig tekint vissza, és ebből az 340 éve Kolozsvárhoz kötődik. Száz éve, a vesztes háború és a trianoni országcsonkítás után a tudományos munka folytatásának infrastrukturális feltételei elvesztek, szervezeti keretei szétbomlottak. Azóta nagyszerű pályát futott be az egyetem, számos kiemelkedő tudóst és szakembert bocsátott ki, elismertséget szerzett külföldön és megbecsülést belföldön, mondta a politikus, kiemelve, ez József Attila, Radnóti Miklós, Szent-Györgyi Albert és Karikó Katalin egyeteme. A szegedi a trianoni diktátum után talpra álló fiatalok egyeteme, és az 1956-ban legelőször szabadságot követelő magyar ifjak alma matere is, közölte az államtitkár.
Schanda Tamás rámutatott, az SZTE ma élen jár a felsőoktatás megújításában, az innovációs teljesítmény növelésében. A magyar felsőoktatás idén korszakhatárhoz ért: a kormány történelmi léptékű fenntartási és fejlesztési támogatásokkal, a fenntartói és finanszírozási modell átfogó korszerűsítésével segíti az egyetemi, tudományos szféra erősödését. Az modellváltás az eddiginél rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet teremet, ezzel növeli a képzések színvonalát. A felsőoktatás lehet a magyar gazdaság fő hajtóereje, hangsúlyozta a politikus. Az egyetemek számára a jövő évtől hozzáférhetővé váló mintegy ezermilliárd forint fejlesztési forrás Klebelsberg Kunó miniszterségének idejéhez mérhető lehetőségeket nyit meg az intézmények előtt, mondta Schanda Tamás.
A kormány az intézmények fenntartására és fejlesztésére az uniós átlag több mint kétszeresét, a GDP csaknem két százalékát szánja jövőre. Magyarország ezzel európai éllovasnak számít majd. A hazai kutatás-fejlesztési ráfordítások szintje tavaly rekordot döntött, a 771 milliárd forint a bruttó nemzeti össztermék 1,6 százalékát tette ki. Az egyetemi kutatás-fejlesztés és innovációs költségek és beruházások összege tavaly lépte át először a 100 milliárd forintot, közölte az államtitkár. Az SZTE számára is rendkívüli kitörési lehetőséget jelent a világszínvonalú kutatási infrastruktúra, a szegedi lézerközpont. A létesítmény új utakat nyit a fizikában, az anyagtudománytól, az orvostudományon át, a környezetvédelemig számos területen hozhat páratlan eredményeket, hangsúlyozta a politikus.
A Gerard Mourou Nobel-díjas francia fizikus részvételével megtartott ünnepi szenátusülésen átadták az egyetem Senator Honoris Causa és a Doctor Honoris Causa kitüntetői címeit, a Pro Universitate-, a Klebelsberg Kunó-, a Pro Laudanda Promotione-díjakat, valamint az Év kutatója, az Év fiatal kutatója, a Kiváló PhD-témavezető elismerő okleveleket és a Csengery János-emlékérmet.
