A DNS-tranzisztor
A mai mindennapi életünket döntően befolyásoló nagy találmányok, felfedezések jelentőségét sokszor nem ismerték fel azonnal. Napjainkban is folynak olyan, viszonylag kevés visszhangot kiváltott kutatások, amelyek akár néhány éven belül is nagy hatással lehetnek életünkre.
Jelenleg egy genomszerkezet meghatározásának (szekvenálásának) költsége 5000-15 000 dollár között mozog, ami óriási előrelépés a kezdeti 2,7 milliárd dolláros költséghez képest, de még mindig drága a tömeges szekvenálás megvalósításához. Az IBM és a Roche kutatói a génszekvenáló berendezések forradalmi újratervezésén dolgoznak. A jelenlegi mosogatógép nagyságú szekvenáló készülékek működéséhez többek közt drága kémiai reagensek kellenek, hogy meghatározhassák a sok ezer apró darabra "vágott" gén nukleotidsorrendjét. A fejlesztés alatt álló új eljárás ehhez képest bámulatosan egyszerű.
Az úgynevezett DNS-tranzisztor esetében egy egész (de egyszálúvá bontott) DNS-molekulát "fűznek át" egy szilíciumchipbe fúrt 3 nanométer (a milliméter milliomod része) átmérőjű lyukba. Ahogy a DNS áthalad a nanopóruson, egy elektromos érzékelő leolvassa a szerkezetét, vagyis a bázissorrendjét. Persze az eljárás gyakorlati megvalósítása nem olyan egyszerű, és még évekbe is telhet a rutinszerűen használható berendezések elkészítése, de a szakemberek bizakodók. A programban dolgozó egyik kutató, Gustavo A. Stolovitzky szerint a DNS-tranzisztor lehet a jövő gyors, olcsó és megbízható DNS-szekvenátora. Úgy becsüli, hogy a készülékkel 1000 dollár alá lehet szorítani a genomszekvenálások árát, ami valóban lehetővé teszi a tömeges genomelemzést.
