A dajkaanyaság ezúttal is kimaradt

Kényes kérdések

Ha minden időben, úgy és akkor történik, ahogyan azt a parlament meghatározta, akkor jövő nyáron elvben már nem lehetnek olyan párok Magyarországon, amelyek szegénységük avagy pillanatnyilag fennálló rossz anyagi helyzetük miatt esnek el a meddőségi kezelés lehetőségétől. Hogy ma élnek ilyenek, az nem kérdés, elég csak arra gondolni, mekkora terhet jelent kifizetni a kezeléshez szükséges gyógyszereket. Nem véletlen, hogy Újhelyi István kormánymegbízott, országgyűlési képviselő javaslatára nemcsak tárgyalt e kérdésről a parlament, hanem június 28-i határozatában fel is kérte a kormányt, egy éven belül dolgozza ki a szükséges javaslatokat. Ennél kevesebb időt, csupán fél évet kapott a kabinet arra, hogy az adatvédelmi biztos, az egészségbiztosító, a meddőségi centrumok és a civil szervezetek bevonásával határozza meg a kezelést végző intézmények eredményességének nyomon követését biztosító szabályokat. Azaz, közreműködjék abban, hogy a gyermekre vágyók annak alapján is választhassanak az intézmények között, mekkora esélyük lesz arra, hogy az adott helyen gyermekhez segítik őket. A képviselők arra is felkérték a kormányt, gondoskodjék a meddőségi protokoll, illetve a szakmai eljárási rend megalkotásáról a nem meddőségi centrumban dolgozó szülész-nőgyógyász és andrológus szakorvosok számára, valamint dolgozzon ki felvilágosító kampányterveket a lakosságnak. Ennek első részét már megismerhettük: a 06-30/444-444-es normál díjas számra egy héten át olyan sms-eket várt a kormány, amelyek összesítéséből kiderült, a családok bizony megválasztanák harmadik gyermekük nemét, ha megtehetnék. A válaszadásra lehetséges időn belül 2383 voks érkezett, 81 százalék igennel, 19 százalék nemmel felelt.
Ezzel szemben a Szonda Ipsos közvéleménykutató cég reprezentatív felmérése azt mutatta, hogy a magyarok 71 százaléka ezt az eljárást nem támogatná. Annak ellenére, hogy Czeizel Endre orvosgenetikus a Weborvos című portálon kifejtette: az USA-ban már rég ismert az a génsebészeti módszer, amivel szét lehet választani az X és az Y kromoszómákat, így döntve a születendő gyermek neméről. Czeizel egyébként a 90-es években négyezer egyetemistát kérdezett: 20 százalék nemmel, 40 egyértelmű igennel felelt a gyermek nemének megválaszthatóságára vonatkozó kérdésre.