"Illetéktelenek nem nézegethetik senkinek az egészségügyi adatait"

A fertőzések alakulásának életkor és terület szerinti eloszlásáról, vagy például a kórházi kapacitásokról egyáltalán nem tudunk semmit – hívta fel a figyelmet nemrég a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A kormány jogszerűen megteheti, hogy eltitkol alapvetően fontos járványügyi adatokat?

Alapvetően fontos járványügyi adatokat nyilvánvalóan nem lehet eltitkolni.

Nem ez történik?

Bonyolult kérdés, hogy mikor, milyen következményekkel járhat egy adat publikálása. Olaszországban tavasszal, amikor kiderült, hogy melyek a kevésbé fertőzött területek, tömegek indultak útnak. Komoly intézkedéseket kellett hozni, hogy ne hurcolhassák be a vírust. A pandémiának van adatvédelmi vonatkozása is, de elsődlegesen a vírushelyzetet kell kezelni, ami viszont a járványügyi szakemberek feladata. A legfontosabb a közegészségügy, ehhez viszonyítva kell nézni azt, hogy mi van az adatvédelemmel.

Az információk visszatartása nehezíti a vírus elleni egyéni védekezést, amit pedig az operatív törzs – amúgy jogosan – elvár az emberektől. Ezt nem érzi aggályosnak?

Egyes esetekben meg lehet nézni, hogy van-e alkotmányos, a járvány kezelése szempontjából igazolható indoka az adatok visszatartásának, de általánosságban nem osztom a TASZ álláspontját. A jelenlegi tájékoztatási gyakorlattal szerintem nem sérül az információszabadság.

A vírushelyzetre hivatkozva a minisztériumok és állami szervek már 90 napig is elhúzhatják, hogy válaszoljanak a közérdekű adatigénylésekre. Urbán Ágnes médiakutatót idézve: nehezen elképzelhető, hogy létezik olyan járványügyi téma, amelynek megválaszolása ráérne három hónap múlva. Rendben van ez így?

A 90 nap emlegetése csúsztatás, hiszen 45 napos határidőről van szó, ami 45 nappal meghosszabbítható. Ezzel a lehetőséggel csak azok a szervek élhetnek, amelyek a „frontvonalban” dolgoznak, és az adatigénylés teljesítése hátráltatná elsődleges feladatuk elvégzését, a járvány elleni védekezést. Esetről esetre kell mérlegelni, hogy milyen intézményhez milyen adatigénylést nyújtottak be. Ha van konkrét panasz, akkor azt természetesen kivizsgáljuk. Eddig csupán egy ilyen beadvány érkezett hozzánk, amit nem találtunk megalapozottnak. (...)

Az Európai Adatvédelmi Testület állásfoglalása hangsúlyozta, hogy a személyes adatok védelmét még rendkívüli körülmények között, járvány idején is fenn kell tartani. A magyar kormány eddigi intézkedései megfeleltek ennek a követelményeknek?

Azt gondolom, hogy igen. Álláspontom szerint sem tavasszal, sem a második hullám időszakában nem volt olyan kormányzati rendelkezés, amely adatvédelmi értelemben ne lenne alkotmányos, vagy sértené a GDPR-t, az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletét.

A kormány arra buzdít, hogy minél többen regisztráljanak oltásra. Csakhogy az online oldalon adatkezelőként feltűnik a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda. Lát garanciát arra, hogy a személyes adatainkat nem fogják pártpolitikai célokra felhasználni?

Az online regisztrációnál két cél van. Az egyik az oltásra való bejelentkezés, a másik az, hogy – amennyiben valaki folyamatos kapcsolattartást szeretne a kormányzattal – megadhassa az elérhetőségeit. Ehhez azonban az adott rubrikára rákattintva külön hozzá kell járulnia. Az első esetben a Miniszterelnöki Kabinetiroda titkosítva kezeli az adatokat, nem fér hozzájuk, nem is látja azokat. A második esetben a kabinetirodához csak a konzultációt igénylők neve és kapcsolattartási adatai kerülnek. A kettő között nincs átjárás. A konstrukciót mi is véleményeztük, nem találtuk aggályosnak. Megnyugtathatom, hogy sem Rogán Antal, sem más illetéktelenek nem nézegethetik senkinek az egészségügyi adatait – ha burkoltan erre vonatkozott volna a kérdése.  (...)

Czene Gábor teljes interjúját itt olvashatja