"Lehet, csak mértékkel”
Barna István Kardiovaszkuláris prevenció címmel írt könyve kapcsán a hvg.hu arról ír: a szív- és érrendszeri betegségek esetében (is) hajlamosak vagyunk megfeledkezni a megelőzésről.
„Ha összehasonlítjuk magunkat Európával, kiderül, hogy nem a halálozási mutatók a legrosszabbak nálunk, hanem ez egészségben eltöltött életévek száma.” Ha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásából indulunk ki, rögtön számokban is ki tudjuk fejezni, mi kell az egészségben eltöltött évekhez. E szerint ugyanis egy komplex egészségügyi ellátás teljes struktúrájában 40 százalék körül van a prevenció, 15-20 százalék a gyógyítás és 40-45 százalék a rehabilitáció. Márpedig a 40 százalékos prevencióban elképesztő lemaradásunk van – mondja Barna István, aki ezt a problémát is szem előtt tartva írt egy könyvet a témában Kardiovaszkuláris prevenció címmel.
A Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikáján több mint harminc éve dolgozó szakember abból indul ki, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának a megelőzése nem orvosi feladat, hanem a helyes életmód függvénye. Ez az az információ, amellyel lépten-nyomon találkozunk, az ország egészségi állapotából ítélve azonban mintha nem sokat tudnánk kezdeni vele.
Lángos, sör, kukorica
„Csúnya dolog ilyet mondani, de aki túlsúlyos, aki dohányzik, aki rengeteg alkoholt fogyaszt, egyáltalán nem mozog, és semmit nem tesz meg a saját egészségéért, az ráteszi az egészségügyre a saját terhét, és mikor megérkezik a betegsége, azt kéri: most segítsetek! Pedig azon az úton, amelyen elindult, a korai időszakban nagyon könnyű lett volna segítenie magán” – mondja a belgyógyász.
Tény, hogy az ember számára az étkezés az egyik legbiztosabb örömforrás. Az evéstől mindig jókedvünk lesz, de feladjuk-e ezt a boldogságot, csak azért, mert az orvos ezt mondja? Barna István szerint ez elég kényes kérdés ahhoz, hogy a kezelőorvos kellő bölcsességgel álljon hozzá, és ne olyan szerepet akarjon kiosztani a betegnek, amelyből az elmenekülne. „Az a cél, hogy közösen megtaláljuk, mit nyer, és mit veszít a tudatos táplálkozással. Ha bárki kimegy a strandra, akkor azt látja, hogy az embereknek több mint 50-60 százaléka jelentősen túlsúlyos, de lángos, sör és kukorica van a kezében, mert azok nélkül nem Balaton a Balaton. Nem mondom, hogy nem lehet ilyeneket enni. Lehet, csak mértékkel.”
