Az egészségügy kórrajza
"Felkerekednek a betegek, és elmennek az orvosaik után"
Az orvoshiány egy lehetséges megoldása, ha felkerekednek a betegek is, és elmennek az orvosaik után. Sokan tán már ettől meggyógyulnak, írja a Népszabadság.
Oda az illúzió, hogy akár több tízszázalékos fizetésemeléssel haza lehet hozni a külföldön dolgozó magyar orvosokat – derül ki a Magyar Rezidens Szövetség napokban nyilvánosságra került felméréséből. E szerint a kint dolgozóknak csupán két százaléka tervezi, hogy két éven belül hazatelepül. Százötven orvost kérdeztek, s ha ez a kutakodás nem is reprezentatív, a válaszokból megdöbbentő kórrajz bontakozik ki a hazai egészségügyről.
Arra a kérdésre, hogy mi tartja vissza az orvosokat a hazajöveteltől, első helyen a pénzt említik, de rögtön utána a heti hatvan óránál is hosszabb munkaidőt, ezzel összefüggésben a magánélet hiányát, harmadsorban pedig a hálapénzrendszer taszítja őket messzire a magyar kórházaktól, rendelőktől.
Ha kimondva nem is, de a válaszolók szavai mögött ott van a hazai orvosi feudalizmus elutasítása. Hogy mindig és csakis az elöljárójának lehet igaza, hogy az előmenetel nem a munkája minőségén múlik, csupán azon, mennyire felelt meg a főnökeinek. Aki meg nem hajlik, az törik. (...)
A fizetés mindazonáltal meghatározó szempont: a kint dolgozók kétharmada már 300 ezer forintos nettó kezdő fizetésért – a mostani átlag duplájáért – visszajönne, ha korrektül számolnák el az ügyeleti túlmunkát, s ha munkaadóik kiadnák a kötelező pihenőidőt. „Amikor elmentem, már beteg voltam, már megjelentek a mindennapi stressz fizikai jelei (cukorbetegség, magas vérnyomás és alvászavarok). A munkáltatónak jelzett problémáim süket fülekre találtak. Az állandó ingerültségemet a család is nehezen viselte. A külföldi munkavállalás után egy évvel elhagyhattam a gyógyszerek szedését, jelenleg már diétáznom sem kell.”
Mindez jelzi az orvoshiány egy lehetséges megoldását. Felkerekednek a betegek is, és elmennek az orvosaik után. Sokan tán már ettől meggyógyulnak.
