hirdetés
2024. december. 22., vasárnap - Zéno.

"Egyes járások ellátása össze fog omlani"

Komáromi Zoltán háziorvossal a Zsúrpubi a hazai egészségügy problémáiról, a háziorvoshiányról, a kormány sikerpropagandájáról is beszélt.

Kapcsolódó cikkek

Néhány napja írta meg a Népszava, hogy a kórházigazgatóknak heti két pozitív hírt kell „felküldeniük a központba”, ami az általuk vezetett intézményről jelent meg, hogy így ellensúlyozzák az egészségügyi ellátás súlyos problémáiról szóló cikkeket. Ajtóban ismét az ’50-es évek?

KZ: Rosszabb! Első körben – még 2012-ben – a szakmailag kiváló, széles kapcsolatrendszerrel rendelkező kórházigazgatókat kvázi elzavarták. Miután a lehetetlen feltételeknek megfelelni nem tudók elveszítették a pozíciójukat, általában egy napot adtak nekik, hogy elhagyják az intézményt. Volt, ahol biztonsági őrökkel vezettették ki őket. Előtte teljesen méltatlan módszerrel – korukra való hivatkozással – minden harmadik igazgatót megakadályozták abban is, hogy egyáltalán pályázni tudjon. Ezt követően a Fidesz kedvenc fegyverét vetették be, amikor az új igazgatók médiaszakembereket és kommunikációs tanácsadókat vettek fel, hogy szebb képet fessenek az egyáltalán nem rózsás helyzetről. Nagyon hamar kiderült azonban, hogy nem megy a fényezés, hiszen nem tudtak úrrá lenni a kórházakban nap mint nap újratermelődő problémákon. A legtöbb új igazgató ráadásul rutintalan volt. Amikor pedig kiszivárogtak az egyre súlyosabb problémákról szóló hírek, ezt úgy „oldották meg”, hogy nyilatkozatstopot rendeltek el, mint pár hete az oktatási intézményekben.

A legjelentéktelenebb ügyekben is csak a minisztérium és az ÁEEK (Állami Egészségügyi Ellátó Központ) sajtósai adhattak információkat, illetve tőlük kellett engedélyt kérni... na, már az is az ’50-es éveket idézte! A mostani történetben pedig az az izgalmas, hogy mindenki azonnal valóságosként kezelte. Szóval mindegy, volt-e ilyen utasítás, csak most letagadják, vagy soha nem is létezett az elképzelés, hogy minden igazgató kap egy kvótát, hogy hány pozitív hírt kell az általa vezetett intézményről megjelentetnie. A lényeg, hogy mindenki – az egész közvélemény és a sajtó is – elhitte, hogy egy ilyen utasítás igenis kijöhet az ÁEEK-tól. (...)

A cáfolatok mögött egyesek szerint az áll, hogy a Fidesz ezt a választások előtt nem akarja nyilvánosan bevállalni. Ha nyernének, akkor viszont megcsinálnák.

K.Z.: Azt lehet látni, nemcsak az elmúlt 8 évből, hanem az 1998-tól 2002-ig tartó Fidesz-kormány működéséből is, hogy lehetnek olyan tanácsadóik, akik azt sugalmazzák, hogy nem kell az egészségüggyel foglalkozni, csak a sztrájkokat kell elkerülni, ha pedig kipattan egy-egy botrány, azt helyben le kell rendezni. De a lényeg, hogy a területre vonatkozóan semmiféle koncepciót nem akarnak kidolgozni, semmiféle jobbító programba nem hajlandóak belevágni. És főként nem kívánnak pénzt belerakni. A Fidesz tanácsadói szerintem rosszul fogják meg a dolgot. De nemcsak ők, hanem a rendszerváltás óta szinte az összes kormány. A FIDESZ-ből egyedül Gógl Árpád egészségügyi miniszternek, aki 1998-tól 2000-ig töltötte be ezt a tisztségét, voltak helyes elképzelései arról, hogy milyen jellegű reformokat kellene bevezetni. (...)

Beszéljünk a 2018 júliusától bevezetendő úgynevezett elektronikus törzskartonról is, amit számos kritika ért, többek között az, hogy egy ilyen mértékű adatfelvétel óriási feladat! Több mint 20 éve gyakorló háziorvosként mit gondol erről?

K.Z.: Aki logikusan fel tudja mérni az egészségügyben működő szereplők és a betegek érdekeit, az tisztán látja, hogy egy ilyen törzskarton milyen nagy mértékben könnyíti meg az összes érintett munkáját. Használható adatokat kap a háziorvos azokról a betegeiről is, akiket máshol kezeltek, illetve olyan statisztikákat és kimutatásokat is készíthet, amiknek birtokában jobban képes felmérni a körzetébe tartozó emberek általános állapotát. Továbbá olyan adatok jutnának el országos hatáskörű szervezetekhez (például az ÁNTSZ-hez vagy az OEP-hez, amiket közben nem mellesleg megszüntettek), amelyekre alapozva valid egészségpolitikai döntéseket lehetne meghozni. Az ötlet tehát nagyszerű. De lássuk a megvalósítást! Eleve két évet bíbelődött az államtitkárság a törzskarton formátumával. Végül a teljesen elektronikus változat lett a nyerő. Ugyanakkor a betegek adatvédelmi jogait jelenleg semmi sem garantálja. Az, hogy én kipipálom, hogy a beteg hozzájárult az adatai rögzítéséhez és feltöltéséhez, semmit sem bizonyít. Ha pedig egy ilyen kartont becsülettel ki akarunk tölteni, az bizony fél órát vesz igénybe. Nem a háziorvostól, hanem az asszisztensétől. De kinek van ilyesmire fejenként fél órája? Magyarországon egy átlagos praxis 1500-1600 beteget lát el, tehát összesen mintegy 800 órát kellene arra fordítani, hogy felvegyük és felvigyük az adatokat a rendszerbe. A terv szerint egy év alatt a betegek 20 százalékának adatait kell feldolgozni. Így 150 órát kellene csak erre fordítani, ami havi 10-15 óra pluszmunkát jelentene, de nem rendelési időben, sőt munkaidőben sem. 10 praxisból 9 csupán egy nővért foglalkoztat, tehát annak az egy nővérnek a nyakába varrták ezt a feladatot. Ezért kértük, hogy legalább adjanak 1000 forintot egy karton kitöltéséért, ami félórás munka. Ennyiért gázszerelőt sem lehet találni, főleg nem Felcsúton. De nem, egy fillért sem adnak rá! Van viszont arrogáns fenyegetőzés. Erre a kollégáim úgy reagáltak, hogy nagyon egyszerű, mert minden betegnél megnyomják azt a gombot, hogy az illető az összes adatát letiltja, még egy papírt is aláíratnak a beteggel, ami ezt bizonyítja, oszt annyi. És így lehet, hogy egy év alatt a praxisba tartozó összes beteggel elkészülnek, viszont egy árva adat sem lesz elérhető róluk, ami az eredeti jó elképzelés lényege lett volna.(...)

A teljes interjú

 

(forrás: Zsúrpubi)

Könyveink