Egészségügyi ÁSZ-konferencia
37 milliárddal emelik az E-Alapot (Frissítve!)
A kormány 37 milliárd forinttal megemeli az Egészségügyi Alap kasszáját – jelentette be Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár az Állami Számvevőszék „Fókuszban az egészségügyi szakrendelők” című jó gyakorlatok konferenciáján. Az EMMI államtitkára hangsúlyozta: nem megengedhető, hogy egészségügyi intézmények vezetői ne tartsák be a gazdálkodásukra vonatkozó törvényi előírásokat.
Az előadás bevezetőjében az államtitkár elmondta, hogy az emberi erőforrások minisztere jogkörében eljárva előre megtervezett ütemterv szerint végzi az egészségügyi intézmények fenntartásába tartozó intézmények szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeinek ellenőrzését, továbbá számon kéri a követelmények érvényre juttatását. Az államtitkár ismertette a minisztérium irányítása alá tartozó intézményekben, a középirányitó Állami Egészségügyi Ellátó Központ által végzett ellenőrzések tapasztalatait, az ellenőrzési struktúrákat, és szólt a likviditási helyzet ellenőrzési lehetőségeinek áttekintéséről is.
Általános hiba többek között a hatályon kívül helyezett jogszabályokra való hivatkozás, a kórházon belüli információáramlás, illetve a kórházon kívülre történő kapcsolattartás szabályozott rendszerének hiánya. További feltárt hiányosságok, hogy a kötelezettségvállalásra, az utalványozásra, teljesítés igazolásra, pénzügyi ellenjegyzésre jogosultak személyét írásban nem jelölték ki, és hiányosak a munkaköri leírások, a leltározási ütemtervek, az intézményi honlapra való feltöltések, úgy mint a költségvetés vagy a beszámoló. Horváth Ildikó leszögezte, hogy a gazdálkodás szabályszerűségének javítását célzó intézkedési terv célja egyebek mellett a gazdálkodás szabályszerűségével összefüggő kulcsterületek kijelölése, ezek intézményi állapotának ágazati felmérése, valamint az intézményi intézkedések végrehajtásának beszámoltatása, illetve a végrehajtás felügyeletének és ellenőrzésének ütemezése.
Az államtitkár az elvárt eredmények között kiemelte az ÁEEK kormányrendeletben ellenőrzéssel kapcsolatos feladatoknak való magasabb szintű megfelelést, az intézményeket érintő ellenőrzések számosságának növelését, az ellenőrzések megállapításai alapján a lokális probléma kezelést, vagy rendszerszintű intézkedések meghozatalát. Az államtitkár fontosnak ítélte ezen túlmenően a bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések megalapozottságának és eredményének értékelését a kórház likviditási helyzetének javítása érdekében.
| Az Emmi - Egészségügyért Felelős Államtitkárságának közleménye |
|
A kormány elkötelezett a lakosság és kiemelten a gyermekek egészségügyi állapotának javításában, ezért a gyógyítás minőségének és hatékonyságának növelése érdekében a 2018. november 14-i kormányülésen az Emberi Erőforrások Miniszterének javaslatára arról döntöttek, hogy 37 milliárd forinttal emelik az Egészségügyi Alap kasszáját, így még több pénz jut az egészségügyre. A kitűzött célok megvalósításához szükséges anyagi fedezet biztosítására a szaktárca javaslatot tett az Egészségbiztosítási Alap Gyógyító-megelőző ellátás, Gyógyszertámogatás és Gyógyászati segédeszköz-támogatás jogcímcsoportjai előirányzatainak év közbeni korrekciójára, melyet a kormány elfogadott. A megnövekedett források a betegellátás biztonságát és zökkenőmentességét szavatolják. A pluszforrások biztosításával 6,5 milliárd forinttal emelik az összevont szakellátásra, több mint 23,5 milliárd forinttal a gyógyszertámogatásra, csaknem 6 milliárd forinttal egyéb gyógyászati segédeszköz jogcímre és mintegy 900 millió forinttal a kötszertámogatásra fordított összeget. Az emeléssel párhuzamosan olyan intézkedések kidolgozására is sor kerül, amelyek éves szinten mintegy 5 milliárd forinttal csökkenhetik az Egészségbiztosítási Alap kiadásait, közölte az MTI-OS útján az államtitkárság.
|
Sorozatos szabálytalanságok voltak az ellenőrzött egészségügyi szakrendelők gazdálkodásában
Az Állami Számvevőszék az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított mind a kórházak, mint központi költségvetési szervek, mind az egészségügyi szolgáltatást nyújtó önkormányzati gazdasági társaságok, szakrendelők ellenőrzésére – nyitotta előadását az ÁSZ alelnöke. Warvasovszky Tihamér rámutatott: az ellenőrzések indokoltságát erősítette, hogy az egészségügyi gazdálkodó szervezetek tevékenysége a társadalom széles rétegét érinti, hiszen évente több millió ember veszi igénybe a kórházak és járóbeteg-szakellátók szolgáltatásait.
Az alelnök felidézte: az Állami Számvevőszék 2016 és 2018 között összesen 31 járóbeteg-szakellátást is végző egészségügyi szolgáltató ellenőrzését végezte el. Warvasovszky Tihamér rámutatott: az ÁSZ ellenőrzései a szakmai feladatellátásra nem terjedtek ki. Ugyanakkor a közpénzekkel és közvagyonnal való szabályszerű gazdálkodás az egészségügyi feladatellátásra is hatással van, mivel a gazdálkodási szabálytalanságok a szakmai feladatellátás biztonságát is veszélyeztetik – világított rá az alelnök. A 31 egészségügyi gazdálkodó szervezet ellenőrzéséről szólva az előadó elmondta: az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás, valamint a vagyonnal való felelős gazdálkodás az ellenőrzött társaságok többségénél nem érvényesült. Kifejtette: az ellenőrzött szakrendelők döntő többségében szabálytalan volt a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító belső kontrollrendszer, alapvető szabálytalanságok voltak a pénzügyi és vagyongazdálkodásban, valamint a közérdekű adatokat sem tették közzé.
Szólt arról is, hogy az egészségügyi járóbeteg-szakellátó gazdálkodó szervezetek ellenőrzése során az ÁSZ találkozott jó gyakorlatokkal is. Összegezve rámutatott: mindenekelőtt szabályosan és átláthatóan gazdálkodó egészségügyi gazdálkodó szervezetekre van szükség Magyarországon. A jogszabályi előírások betartása, a szabályos működés biztosítása és fenntartása alapvetően nem pénzkérdés, a szabálytalan működési és gazdálkodási gyakorlat mellett a finanszírozást ugyanis nem lehet objektíven értékelni. Az alelnök felhívta a figyelmet: a törvényi előírások betartása és betartatása az egyes egészségügyi gazdálkodó szervezetek vezetőinek a feladata és felelőssége. A szabálytalan működés és gazdálkodás, a törvényi előírások be nem tartása pedig anarchiához és káoszhoz vezet – közli az ÁSZ portálja.
