34 évig várták a kórház új szárnyát
Bokréták, szalagok, alapkövek hetei köszöntöttek idén tavasszal az egészségügyre – idézte fel kecskeméti soros avató beszédében a humán tárca vezetője.
Balog Zoltán kedden, a 11,5 milliárd forintból elkészült Kecskeméti Gyógyintézeti Központ átadásán arról beszélt, hogy az ország mintegy 90 kórházából minden másodikban az elmúlt hónapokban átvágták a szalagot, bokrétaünnepséget tartottak vagy letették az induló fejlesztések alapkövét. Úgy látta: Bács-Kiskun megyében sikerült legjobban az integráció, mert nincs olyan kórház a megyében, ahol ne lenne valamilyen fejlesztés, megújulás.
Felidézte, hogy a Bács-Kiskun megyei kórházat mint megyei közkórházat 1854-ben alapította a város, és kezdetben havonta 15-20 beteget tudott ellátni. Mára az intézmény az ország legnagyobb kórházai közé tartozik, a járóbeteg-ellátás éves forgalma megközelíti a másfél milliót, és évente mintegy 60 ezer fekvő beteget lát el. 2013 januártól a Kiskunfélegyházi Városi Kórház és a Kalocsai Szent Kereszt Kórház beolvadásával 1766 ágyon, három városban, öt telephelyen fogadják a betegeket.
Zombor Gábor (Fidesz-KDNP), Kecskemét polgármestere, aki a kórháznak 2006-ig a főigazgatója volt, emlékeztetett, hogy az 1980-ban átadott megyei kórházban még egy szárny felhúzását tervezték, de akkor az elmaradt. Azóta mindenki azon dolgozott, hogy az új szárny megépüljön, és az Izsáki úti telephelyről a 34 évvel korábban ott maradt osztályok átkerüljenek oda, s ez most az év végéig megtörténik.
