32 milliárd a háttérintézményekből? (Bővítve!)
A kormány szerint a büdzsé többletforrásai nem kérdőjeleződnek meg, az ellenzék azonban számos területen növelné az elkölthető keretet, derült ki a jövő évi költségvetési javaslat parlamenti vitájában.
Az Országgyűlés megkezdte szerdán a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint kiszámíthatóság és biztonság jellemzi a 2017-es központi költségvetést, amely az adócsökkentés és az otthonteremtés büdzséje is. Az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnöke egyaránt megalapozottnak nevezte a javaslatot.
A nap folyamán Szabó Tímea, a PM független képviselője 120 milliárd forintos átcsoportosítást javasolt az egészségügyi dolgozók béremelése érdekében és Oláh Lajos, a DK független képviselője is jelezte, az egészségügy fejlesztésére fordítana több pénzt.
Banai Péter Benő államtitkár a vita során azt mondta, örül, hogy az elsőkörös vezérszónoki hozzászólások után nem kérdőjeleződik meg, hogy a javaslat számos területen többletforrásokat tartalmaz. Példaként hozta, hogy a köznevelési terület teljes többlete 175 milliárd forint, a felsőoktatás szintén növekménnyel számolhat. Az oktatás pluszforrásai 270 milliárdot tesznek ki, a bővülés érdemi, közölte, hozzátéve: cél, hogy minőségi tudással bírjanak az oktatási intézményből kilépő diákok.
Az állam működési kiadásairól azt mondta, a háttérintézmények átalakításával 32 milliárdos többlettel számolnak. Azon intézményeknek, amelyek átalakításából megtakarítás keletkezik, az adott tételt be kell fizetniük a büdzsébe. Szólt arról is, hogy járási, megyei kormányhivataloknál béremelésre tettek javaslatot, a számok ezért változnak. A sportközpontok kiadásai nőnek, az intézmények – tantermek, uszodák – fenntartására 2 milliárdos többletet tartalmaz a tervezet. Szerinte az idei költségvetést azért kell módosítani, mert a gazdaság teljesítménye kedvezőbben alakult, mint korábban feltételezték és ez többletbevételt jelent.
Kovács József (Fidesz) kitért arra, hogy a büdzsé 100 milliárdos nagyságrendben növeli az egészségügy, az oktatás és a kultúra támogatását. Jelezte: a 2010-ben megkezdett utat folytatnák az egészségügyben, és szeretnék elérni, hogy javuljon az ellátás színvonala, az egészségügyi dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése. Ennek jegyében tovább folytatódik a bérrendezés, nagy hangsúlyt fektetnek szűrési és megelőzési programokra. A nagyértékű gyógyszeres kezelések támogatása is jelentősen nő, a gyógyító megelőző ellátás céltartalék előirányzata 10 milliárddal bővül. Kovács reményei szerint az egészségügy az egyik nyertese lehet a jövő évi költségvetésnek.
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az egészségügyi béremeléssel kapcsolatban összeget nem tudott mondani, de jelezte: a céltartalék erre 180 milliárd forint, a konkrét keret azonban az egyeztetéseket követően alakul ki.
A bértárgyalások gyors lezárását reméli az EMMI
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár reményét fejezte ki az egészségügyet érintő bértárgyalások gyors lezárásával kapcsolatban. Az ágazat helyzetéről szólva azt mondta: nem tud olyan problémát, amelyet a mostani kormány hozott volna létre, amely ne állt volna fenn 2010-ben.
