2009-re alkotmányt akarnak

Szabadság, biztonság, igazság  
Az Európai Parlament (EP) január 19-én megszavazta az Európai Unió alkotmányáról, illetve az integráció jövőjéről szóló jelentést. A brit liberális Andrew Duff és az osztrák zöld Johannes Voggenhuber indítványa tulajdonképpen az EP válasza a tavaly júniusi EUcsúcs fölszólítására: nemzeti és európai szintű vitafórumokon keresztül keltsék életre az alkotmányt, amely változatlan formában, de nyilatkozatokkal kiegészítve, 2009-ben lépne hatályba.  Az európai alkotmányról tartott tavalyi francia, illetve holland népszavazás negatív eredménye kínos helyzet elé állította a tagországokat. Ha sutba dobják a dokumentumot, azzal megbénítják az integrációt, és szembesülnek az oly sokat hangoztatott működésképtelenséggel. Ám, ha szó nélkül folytatják a ratifikációs eljárást, és abban reménykednek, hogy egy későbbi időpontban, amikor a két „renitens” ország mai vezetői már távoztak, megismételhetik a referendumot, teljes joggal azzal vádolhatják őket, hogy semmibe veszik a demokráciát. Markáns megoldás nem kínálkozott, ezért alkalmazták az időnyerés taktikáját: meghirdették a reflexiós időszakot, hogy kiérleljék, hogyan tovább. A 2006 első félévében lezáruló folyamatot a csúcs nyilatkozata szerint „minden egyes tagországban a polgárok, a polgári társadalom, a szociális partnerek, a nemzeti parlamentek, valamint a politikai pártok bevonásával széleskörű vita lefolytatására kell majd felhasználni”.  A most elfogadott EP-dokumentum azt kéri a tagországok vezetőitől, hogy „tegyenek meg minden erőfeszítést annak érdekében, hogy az alkotmány 2009-ben hatályba léphessen”. A képviselők számára nem kétséges, hogy a jelenleg érvényes nizzai szerződés nem alkalmas az európai integráció dinamikájának fenntartására. Éppen ezért, amíg nincs alkotmány, Bulgária és Románia csatlakozása után álljanak le a bővítéssel.