2021. szeptember. 20., hétfő - Friderika.
hirdetés
hirdetés

90 percen belül a többség megkapta az ellátást

Időben végzett angioplasztika

A Yale Egyetem orvoskarának kutatói kimutatták, hogy a szívinfarktuson átesett és angioplasztikára szoruló betegek nagy többsége 90 percen belül megkapja a megfelelő ellátást, noha 2005-ben ez még csak a betegek 44 százalékára volt igaz. Az eredményeket a Circulation-ban közölték. Az angioplasztikára kerülő betegek esetében a kórházba jutás pillanatától a bevatkozásig eltelt idő átlagos értéke 64 perc, noha 2005-ben még 96 perc volt.

Az angioplasztika – melynek teljes neve perkután transzluminális koronária angioplasztika (PCTA) – sürgősségi beavatkozás, amelynek során olyan katétert vezetnek be az elzáródott érbe, melynek végén egy ballon van, és ennek segítségével tágítják ki az eret, helyreállítva a véráramlást. A betegeken a kórházba érkezéstől számítva 90 percen belül el kell végezni ezt a beavatkozást.

Ezt az időt D2B (door-to-ballon, az ajtótól a ballonig) időnek nevezik. A STEMI (ST-szakasz elevációval járó miokardiális infarktus) esetén, amikor az ér teljesen elzáródott, elengedhetetlen az eljárás azonnali elvégzése. Évente mintegy 250 000 amerikainak van ilyen típusú infarktusa.

A jelen közlemény szerint, amely az angioplasztikára vonatkozó egyik legátfogóbb vizsgálatról számol be, a következőket találták:

  • 2010-ben a betegek 91 százalékán a kórházba érkezéstől számított 90 percen belül elvégezték az angioplasztikát;
  • a fenti arány 2005-ben még csak 44 százalék volt;
  • 2010-ben a betegek 75 százalékában 75 percen belül végezték el az angioplasztikár;
  • 2005-ben a fenti arány még csak 27 százalék volt;
  • a D2B idő medián értéke a 2005-ös 96 percről 2010-re 64 percre csökkent.

Dr. Harlam E. Krumholz, a kutatás vezetője és munkacsoportja több mint 300 000, a Centers for Medicare and Medicaid Services (CMS) adatbázisában szereplő, sürgősségi angioplasztikán átesett személy adatait elemezte. A szerzők szerint a javulás összehangolt országos erőfeszítés eredménye, amelyben szerepük volt az orvosoknak, a betegellátó intézményeknek és a szövetségi hatóságoknak is.

A javuláshoz hozzájárult a kórházak nyilvános összehasonlíthatósága: a kórházak 2005-től évente közzétették, hogy betegeik hány százalékát sikerült ellátniuk a megadott időhatárig. Emellett a késlekedés csökkentésére olyan bevált stratégiákat vezettek be, amelyek hasznosságát egy korábbi nagy vizsgálat már igazolta. Közrejátszott az is, hogy az Amerikai Szív Szövetség (AHA) 2007-ben elindította a „Mission: Lifeline” nevű mozgalmat, amelynek fő célja az volt, hogy minden szinten javítsák a STEMI betegek ellátását. Ennek része volt például az is, hogy rávegyék a betegeket, minél gyorsabban hívják a mentőket, és hogy lerövidítsék az egyik kórházból a másikba történő szállítás idejét, ha az első kórházban nem álltak rendelkezésre a feltételek az angioplasztikához.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: Medical News Today, MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Én használok maszkot és mindenki mást is erre buzdítok, a tudomány eredményeire alapozott szakmai álláspont jelenleg ez.

Leszólítottunk pár koronavírust tagadó vagy az oltást ellenző járókelőt, és a beszélgetés során hirtelen megjelent dr. Kemenesi Gábor virológus.