Vizsgálati eredmények szerint egy bizonyos génvariánst hordozó személyeknél sokkal később alakul ki az Alzheimer-kór, annak ellenére, hogy az agyban ugyanúgy tapasztalható fehérjelerakódás.

Az idei orvosi Nobel-díjjal egy alapfelfedezést, egy nagyon alapvető mechanizmus feltárását díjazták, mondta az MTI-nek Mandl József akadémikus.

Az epilepszia kezelése során kiemelt helyet foglal el az egyes antiepileptikumok farmakokinetikai tulajdonságainak ismerete.

Az IL-6 receptor gátló gyógyszer hatékonynak bizonyult a remisszió elérésében, a radiológiai progresszió gátlásában egyaránt.

Sajnos a társadalomban gyakran, de helyenként még az egészségügyi ellátásban is találkozhatunk azzal a helytelen szemlélettel, hogy a korai diabéteszt és főleg a prediabéteszt csupán „enyhe vércukor-emelkedésnek” tartják, és így a már felismert klinikai állapot is évekig kezelés, rendszeres ellenőrzés nélkül marad. A szemléletformálás e területen is fontos lenne.

A cukorbetegek száma világszerte emelkedik, hazánkban a gondozottak száma mintegy 725 ezer főre tehető, és becslések szerint körülbelül fél millió főnél prediabéteszes állapot áll fenn. A diabéteszes betegek döntő többsége – mintegy 90%-a – 2-es típusú cukorbetegségben szenved, gondozásuk elsősorban az alapellátás feladata.

A magas vérnyomás diagnózisának felállítását követően – az optimális terápia megválasztásához – meg kell határozni a beteg teljes kardiovaszkuláris kockázatát. A kezelés alapja az életmód-változtatás. 

A kórházi kezelésre szoruló betegek jelentős része alultáplált. A tápláltsági állapot felmérése és a megfelelő táplálásterápia mégis gyakorta elmarad. A betegek megfelelő táplálása, szükség esetén mesterséges táplálása az orvosi kezelés elengedhetetlen része. A palliatív ellátás során alkalmazandó táplálásterápia sokszor állítja nehéz döntés elé mind az orvost, mind a hozzátartozókat.

A harmadik generációs antiepileptikumok többnyire nem befolyásolják a kognitív funkciókat, míg a korábbi szerek 30%-ban okoznak valamilyen kognitív deficitet. A beteg teljes életet szeretne élni, és ő maga határozza meg, mi a számára a legjobb életminőség – mondta lapunknak dr. Juhos Vera neurológus főorvos.

Az elmúlt két évtizedben a vesebetegség világszerte népegészségügyi problémává vált. A vesebetegség felismerése jelentősen csökkentheti a betegek fokozott halálozásáért felelős kardiovaszkuláris betegségek súlyosságát is.