Onkológiai betegségek kapcsán fokozott a thrombosis kockázata, mely hozzájárulhat a halálozási arány emelkedéséhez ebben a betegcsoportban. A szerzők egy élő interaktív evidenciákon alapuló adatbázist hoztak létre a különböző terápiás opciók előnyeinek és kockázatainak áttekintésére, melynek alapján megállapították, hogy a magas vérzési kockázatú betegektől eltekintve megfontolandó a direkt orális alvadásgátlók standard kezelésként való használata a tumor-asszociált VTE eseteiben.

A bőrgyógyászati kórképek diagnosztikáját és kezelését alapvetően meghatározó egyik tényező, hogy régiónkban évekre visszamenőleg nem érhető el államilag finanszírozott bőrgyógyászati szakrendelés. Nem csak a Covid miatti lezárások miatt.

A polycythaemia vera (PV) Philadelphia-negatív krónikus myeloproliferativ neoplazma, melynek jellemzője az eritrocitózis. Bár a betegség prognózisa relatíve jónak mondható, a vaszkuláris komplikációk gyakoriak. Míg a mikrovaszkuláris szövődmények elsősorban a betegség tüneteit súlyosbítják, addig az artériás és vénás tromboembóliás események, valamint a szív- és érrendszeri betegségek, mint leggyakoribb szövődmények a mortalitás fő okai is. Jelen közlemény célja a betegség angiológiai vonatkozásainak ismertetése, különös tekintettel a trombózissal járó kórképekre.

Ma már lehetőség van minimálisan invazív, külső feltárás nélküli, endoszkópos craniofacialis műtétek végzésére, ami kiváló alternatívája a külső feltárásból végzett műtéteknek, mind a biztonságos kivitelezhetőség, mind pedig a megfelelő onkológiai eredmény elérésének szempontjából.

A folyamatosan növekvő incidenciájú malignus bőrdaganatok kialakulásában kiemelkedő szerepe van a napfény karcinogén ultraibolya tartományának.

A Crohn-betegség mintegy 15%-ban 60 éves kor felett kezdődik, feltehetően inkább környezeti, mint genetikai tényezők hatására. Az első fellángolásra kisebb valószínűséggel jellemző a hasi fájdalom, a hasmenés és az anaemia. Gyakoribb a testsúlycsökkenés, a vérzés, a láz és a paradox székrekedés.

Az alkohol a májbetegségek legfontosabb oki tényezője, a májjal összefüggő morbiditás és mortalitás meghatározó eleme. Az alkoholos májártalom a zsírosodással kezdődik, amely még reverzibilis, azonban a további betegségformák már absztinencia esetén is progrediálhatnak.

Az urticaria gyakori, hízósejt által mediált betegség, amely csalánkiütés és angiooedema vagy mindkettő képében jelentkezik. Az akut urticaria élettartam-prevalenciája körülbelül 20%, a kezelés tüneti. A krónikus spontán és egyéb krónikus urticariák rontják az életminőséget, az iskolai és munkateljesítményt, valamint a szubjektív jóllétet, ezért fontos a kiváltó tényező elkerülése, a mediátorfelszabadulás csökkentése, és a tolerancia kialakítása. Az ajánlások 2013-as frissítése számos változást eredményezett a felosztásban és a terápiában.

Több mint ezer gyógyszerről ismert, hogy májkárosodást okozhat; a heveny májelégtelenség negyedét okozza gyógyszer, leggyakrabban antibiotikumok, nem szteroid gyulladásgátlók és sztatinok.

Az IBD kezelésében alkalmazott gyógyszerek némelyike fokozza a malignus folyamatok kockázatát, az abszolút incidencia azonban így is nagyon kicsi – a rizikót egyénileg kell mérlegelni a potenciális előnyök fényében.