A CTLA4-, PD1- és PDL1-gátlók egyre szélesebb körben alkalmazott immunellenőrzőpont-gátlók az onkológiában. Alkalmazásukkal igen tartós és kifejezett javulást tapasztalunk a túlélési mutatókban. Mellékhatásukként autoimmun betegségek is megjelenhetnek, melyek miatt a mellékhatás-menedzsmentben szemléletváltásra volt szükség.

Kutatók eredetileg arra a kérdésre keresték a választ, hogy a petefészekrákos tumorok hogyan manipulálják környezetüket, hogy elkerüljék az immunterápiás kezeléseket, végül azonban egy olyan gyógyszercélpontot is sikerült azonosítani, ami potenciálisan képes lehet megtörni a terápiarezisztenciát.

Mára egyre pontosabb képet kapunk a sugárkezelés immunrendszer-moduláló hatásáról, immunterápiával való kombinálhatóságáról, valamint a kezelés hatékonysága tekintetében szinergistának mondható hatásáról is.

A vizsgálati eredményeket az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság idei kongresszusán mutatták be.

A Nature Cancer folyóiratban közölt cikk szerint jelentősen növelhető az immunterápiás kezelések hatásossága az emlőrákos betegek 15 százalékát érintő tripla negatív típus kezelésében.

Az elmúlt évek áttörést hoztak az áttétes melanomás betegek kezelésében, azonban az optimális terápia megválasztása újabb kihívások elé állítja a bőronkológusokat. Hatékonyabb terápiára nyílik lehetőség az immunonkológiai és a molekulárisan célzott kezelésekkel.

Az új immunterápiás módszerek közül az immunellenőrzőpont-gátlók bizonyultak a leghatékonyabbnak, írja a PharmaOnline.

A metasztatikus melanoma malignum terápiájában az elmúlt évtizedben forradalmi változásnak lehettünk tanúi.

A kombinált immunterápiás kezelések a rákterápia eddigi legígéretesebb eszközei, de a hatásossággal együtt a kezelések ára is folyamatosan, nagyjából az elérhetetlenségig nő, közölte az OTSZ Online.

A daganatos megbetegedési és halálozási adatok csak akkor javíthatóak érdemben, ha az állam, a civil szervezetek és az egyének is mindent megtesznek annak érdekében, hogy időben felismerjük és kezeljük a daganatos elváltozásokat.