A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) nemrég kutatást végzett, hogy megtudják, milyen hatással van az emberi agyra a mesterséges intelligencia használata, írja a Qubit.

Az eredetileg vártnál sokkal jobb eredményeket hozott a hallucinogén hatóanyag hangulati zavarokkal küzdő betegek kis elemszámú csoportjában.

A Nature Communications folyóiratban jelent meg a University of Melbourne kutatóinak cikke, amelyben egy olyan hatóanyagot mutattak be, amely képes lehet hatékony profilaxist nyújtani a Covid-19 hosszú távon perzisztáló tünetegyüttesével szemben.

Az időskorú populációban leggyakrabban előforduló neuropszichiátriai zavarok közé tartozik a depresszió, a neurokognitív zavarok és a delírium. Ezek korai felismerése és időben történő kezelése kiemelten fontos.

A könnyen levehető vérminta az új módszerrel a betegség stádiumának megállapítása mellett az Alzheimer-kór kizárására is alkalmas.

A felnőttkori ADHD és annak kezelésére vonatkozó ismeretek és terápiás lehetőségek terén jelentős fejlődésnek lehetünk tanúi.

A kísérleti fázisban levő hatóanyag célpontjai nem az amiloid-béta plakkok, hanem a hippokampusz GABA-receptorai.

A cerebrovaszkuláris kórképek, beleértve az agyiér-katasztrófát, azaz stroke-ot is, az egyik leggyakoribb, rokkantságot okozó kórállapotot jelentik. A laikusok által leginkább ismert bénulásos tünetek mellett e betegségek gyakran szellemi hanyatláshoz is vezetnek, mely szintén jelentős terhet ró a gondozást végzőkre.

Egy idősekből álló japán populáció vizsgálata alapján ez elsősorban a zöld tea vérnyomáscsökkentő hatásának tulajdonítható.

Az öregedéssel járó agyi érelváltozások kezelésére keresnek új lehetőségeket a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai.