2019-ben a vezető 10 halálok közül 7 krónikus társbetegséghez volt köthető, mely az összhalálozás 44%-át tette ki. A kardiovaszkuláris betegségek 17.9 millió ember halálát okozták, daganatos megbetegedésekben 9 millióan vesztették életüket, míg a diabetes mellitushoz társítható halálesetek száma 1.6 millió volt, melynek számában a 2000-es évekhez viszonyítva 70%-os növekedés figyelhető meg¹.

A nemzetközi adatok szerint a 65 év feletti emberek 10%-ánál jelentkezik szellemi hanyatlás. A családorvosi gyakorlatban a legfontosabb, hogy a feledékenységről, az ismeretanyag csökkenéséről beszámoló idős páciens vagy hozzátartozó esetén felmerüljön a demencia gyanúja.

Szakemberek részletesen megfigyelték, monitorozták olyan művészek művészetének alakulását, akik Alzheimer-kórosak lettek. Több esetben észlelték, hogy a művészi motiváció és tevékenység a kór még előrehaladottabb fázisában is megmaradt, azonban gyakran annak jellegében változások következtek be. Ez adott indíttatást különböző művészetek felhasználására palliatív céllal.

A KOKI kutatóinak módszertani újításai tovább növelik a rágcsálókon végzett kognitív kísérletek eredményességét.

Az onkológiai diagnosztikában egyre nagyobb szerepet kapnak a molekuláris genetikai vizsgálatok, melyek a daganat jellemzőinek részletes feltérképezése révén hatékonyabb, egyénre szabott kezelést tesznek lehetővé. Nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) eseteiben is alapvető jelentősége van a releváns géneltérések kimutatásának.

A progresszió lassításának kutatása kiemelt jelentőségű. Sajnos a legelterjedtebb mechanizmus, az agyi béta-amiloid lerakódás gátlását célzó klinikai vizsgálatok ez idáig többnyire sikertelennek bizonyultak.

A krónikus napközbeni aluszékonyság gyakori panasz, amely jelentősen rontja a munkavégzés teljesítményét, az életminőséget, összetett mechanizmus révén gátolja a mentális funkciókat és gyakran vezethet fatális következményhez is.

A Tourette-szindrómás gyerekek asszociációs tanulási képességeinek romlásáról publikált tanulmányt az SZTE ÁOK Élettani Intézetének kutatócsoportja.

A konverziós zavarok kezelése elsősorban pszichoterápiával történik, de jó lehetőség a fizioterápia, a rehabilitáció és a relaxáció is.

Jelen vizsgálatban a dohányzókban csökkent agyi szürkeállomány térfogatot találtak a bal thalamusban a nem dohányzókhoz képest.