Az elmúlt évtizedben soha nem látott ütemben ismertük meg az egyes hematológiai daganatféleségek, különösképpen a B-sejtes lymphomák genetikai térképét. Az elkövetkező évtized legnagyobb kihívása lesz a valóban személyre szabott terápiás stratégia kidolgozása, amelynek során a genetikai ismereteinket és a terápiás lehetőségeket integrálva elérhetjük, hogy minden beteg a saját tumorprofiljának megfelelő gyógyszert kaphassa.
In vitro körülmények között, rágcsáló-xenograftmodellekben kimutatták, hogy a CLL-sejtek túlélése és növekedése az aktivált CD4+ T-sejtek működésének függvénye.
A jelenleg is zajló pandémia hatalmas, eddig nem látott buktatók elé állította az egészségügyi ellátó rendszert számtalan területen, és ez alól nem kivétel a hematológiai betegségek kezelése sem. A legnagyobb nehézséget az jelentette és jelenti, hogyan találjuk meg a keskeny biztonságos mezsgyét a súlyos akut légzési szindróma kockázata és a leukémia hatásos kezelése között.
A cutan lymphomák nem specifikus klinikai képet mutató, emiatt nehezen felismerhető kórképek, a pontos diagnózishoz szükséges a bőrgyógyász és a patológus szoros együttműködése.
Az Európai Bizottság feltételes forgalomba hozatali engedélyt adott az AbbVie új készítményének, amely az indikáció szerint nehezen kezelhető krónikus limfoid leukémiában szenvedő betegek monoterápiás kezelésére alkalmas.