hirdetés
hirdetés
Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 8
#1
Kvíz a Medical Tribune 2019/01. számához Kvíz a Medical Tribune 2019/01. számához
Medical Online >> Rovatok >> Továbbképzés >> Medical Tribune Január
2019-04-02
#2
Medical Online >> Rovatok >> tudomány
2018-10-29

Egy amerikai kutatócsoport a tumorok elpusztítására használt fotodinámiás terápia (PDT) tökéletesítésén dolgozik, melyben UV-fényt használnak a hagyományosan használt, ám jelentős korlátokkal rendelkező lézerfény helyett.

#3
Medical Online >> Rovatok >> tudomány
2017-08-29

Amikor növényeket fogyasztunk, nemcsak vitaminok és ásványi anyagok kerülnek a szervezetünkbe, hanem sejtjeinket és mikrobiomunkat befolyásoló növényi hormonok is; az ezekkel kapcsolatban gyarapodó tudás újraformálhatja a táplálkozástudományt, írja a Trends in Plant Science tanulmánya.

#4
Kvíz a Medical Tribune 2015/6. számához Kvíz a Medical Tribune 2015/5. számához
Medical Online >> Rovatok >> eü-gazdaság
2015-07-02

Medical Tribune idei hatodik számának vezető témáját a szemészet adja. Olvassa el a lapot és töltse ki a honlapunkon elérhető kvízt, melynek sikeres megfejtésével 12 kreditpontot szerezhet. 

#5
Medical Online >> Rovatok >> gasztroenterológia
2014-09-02

A University of Texas Anderson Rákközpontjának gasztroenterológusai áttekintették, hogy az 1990-es évek eleje óta az ultrahang-vezérelt endoszkópos tűbiopsziás aspiráció milyen felhasználásával próbálkoznak a pankreász karcinóma terápiájában.

#6
Medical Online >> Rovatok >> gyógyítás
2010-06-02

Általában nem ad áttétet, így halálokként ritkán szerepel a basalioma, prevalenciája nem jelenik meg az onkológiai statisztikákban.

#7
Medical Online >> Rovatok >> tudomány
2009-06-06
Apró sérüléseinket fedő bőrtapaszainkat is elérte a technika fejlődése: fénydiódákat építettek beléjük, hogy fényérzékenyítő szerekkel együtt adva helyet kaphassanak a bőrrák terápiájában.
#8
Medical Tribune V. évf.12. szám
Medical Online
2007-06-01
  A szemfenéki kép alapján megjósolható a stroke-kockázat – így foglalható össze annak a vizsgálatnak az eredménye, amely az időskori makuladegeneráció (AMD) és az agyi érkatasztrófa kialakulása közötti összefüggést térképezte fel.   Van-e kapcsolat a szélütés és az időskori látásvesztés leggyakoribb oka, az AMD előfordulása között? Mivel a carotis-szűkület és egyes gyulladásos folyamatokban szerepet játszó génmutációk nemcsak stroke-ra, hanem az AMD-re is hajlamosítanak, egy prospektív vizsgálatban tízezer beteg bevonásával próbálták tisztázni az összefüggést (Ann Intern Med 2006;145:98).   A 49–73 éves, szívbetegségben nem szenvedő résztvevőknél 1993 és 1995 között szemfenéktükrözést végeztek az AMD jellegzetes tünetei, a szemtükörrel jól megfigyelhető retina alatti depozitumok, a drusenek kimutatása céljából. A retinalis pigmentepithelium bazálmembránja és a Bruch-membrán között felhalmozódó, lipid természetű anyagból álló drusenek megléte alapján 498 főnél diagnosztizáltak korai stádiumú AMD-t. A 10 éves követés során összesen 241-en szenvedtek stroke-ot. Az AMD-vel való összevetéskor kiderült: a kórkép fennállása esetén a stroke kumulatív incidenciája közel duplájára nő. Az agyi történés kockázata az AMD-ben szenvedők életkora, neme, etnikai hovatartozása és lakhelye szerinti korrigálást követően is 87 százalékkal emelkedett. Az összefüggést a vérnyomás, a dohányzás és a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása sem befolyásolta számottevően.   A kapott eredmény többféleképpen magyarázható. Egyrészt lehet, hogy az ateroszklerózis, ami a stroke egyik legfontosabb kockázati tényezője, egyben az AMD veszélyét is emeli azáltal, hogy megváltozik a keringés az érhártyában. Ateroszklerózisban a Bruch-membránban lerakódó lipidek állhatnak a háttérben: egy holland vizsgálat eredményei is azt jelzik, hogy karotiszplakk megléte esetén súlyosabb fokú az AMD. De mivel jelen vizsgálatban az ateroszklerózis kockázati tényezőitől függetlenül is fennállt a stroke és az AMD közti kapcsolat, valószínűleg egyéb mechanizmusok is érvényesülnek a jelenségben. Elképzelhető, hogy mind a stroke, mind az AMD kialakulásában hasonló mikrovaszkuláris elváltozások, gyulladásos folyamatok vagy genetikai polimorfizmusok játszanak szerepet.   Bármi is a mechanizmus, annak komoly klinikai jelentősége van, hogy az AMD korai fennállása esetén nő a stroke kockázata. Egyrészt az AMD a fokozott stroke-hajlamra utaló, fontos diagnosztikai tünet lehet. Másrészt az összefüggés alapján új megközelítéseket lehet kidolgozni mindkét kórkép prevenciójára. Például, mivel az ARED (Age- Related Eye Disease Study; lásd keretes írásunkat) eredményei alapján tudjuk, hogy az antioxidáns étrendkiegészítők ( cink, C- és E-vitamin, béta karotin) nagy adagban adva csökkentik az AMD kialakulásának kockázatát, felvetődik, hogy ezek az anyagok a stroke-kal kapcsolatban is védenek. Hasonlóképp elképzelhető, hogy a stroke megelőzésére adott szerek ( például a sztatinok) viszont az AMD-vel szemben fejtenek ki védő hatást. Már Európában az új gyógyszer  Január 22-én az Európai Unió egész területére megkapta a forgalomba hozatali engedélyt a ranibizumab. A vascularis endothelialis növekedési faktor A (VEGF-A) elleni monoklonális antitest az időskori makuladegeneráció nedves formájában csökkenti a VEGF-A által előidézett érnövekedést és folyadékszivárgást.   Az intraocularis ranibizumab (Lucentis) injekcióval végzett három vizsgálatban 1323 beteg vett részt, valamennyien 50 éven felüliek, akik nedves AMD-jét addig nem kezelték. Két dózist – 0,3 mg és 0,5 mg – vizsgáltak kétéves időtartammal. A placebokontrollos ágban a fecskendőt a szem felszínéhez nyomták, de tényleges injekciózás nem történt. A harmadik vizsgálatban a Lucentist verteporfin fotodinámiás terápiával (PDT, az AMD egy másik kezelése) hasonlították össze. A hatásosság fő mértéke az érintett szem látóképességének változása volt egyévi kezelés után, standard szemvizsgálatként a betűtáblát használva.  A ranibizumabbal a betegek 94,3–96,4 százalékánál nem csökkent jelentősen a látóképesség, szemben az álinjekciót kapó betegek 62,2 százalékos és a verteporfin PDT-vel kezelt betegek 64,3 százalékos arányával. A 0,5 mg-os adag hatásosabbnak mutatkozott, mint a 0,3 mg-os. A ranibizumabot kapó betegek látóképessége jobb maradt az álinjekcióval elérthez képest egy olyan vizsgálatban is, amelyben ritkábban adták az injekciót: az első 3 hónapban havonta, majd negyedévente. A leggyakrabban (több mint 10 százaléknál) előforduló mellékhatások a szemmel, szemhéjjal előforduló problémák, valamint a fejfájás és a magas vérnyomás voltak. Ritkán endophthalmitis, szemgyulladás, a retina károsodása és szürkehályog is előfordult a kezelés után. MEDICAL TRIBUNE
hirdetés
hirdetés
hirdetés

A GDPR-ral kapcsolatos magyar jogszabályi környezetet módosító salátatörvény számos rendelkezést igazított ki az európai adatvédelmi szabályozásnak megfelelően.

Amennyiben egy beteg vagy látogató az intézmény helyiségeiben úgy kíván képet rögzíteni, hogy azon más személy nem ismerhető fel, akkor ezt számára megtiltani, illetve engedélyhez kötni nem lehet.