Az asztma bronchiale és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) elkülönítése időskorban nehezebb: a két kórkép közt gyakori az átfedés, ezért a differenciáldiagnózis és a terápia fokozott odafigyelést igényel.

A pulmonológus számára az atópiás eredetű betegségek leggyakoribb formája az asztma. Az asztma diagosztikája évek óta jól meghatározott irányelvek alapján történik, azonban terápiája tekintetében paradigmaváltást élünk át, ennek legfontosabb elemeit tárgyalja a közlemény. Aktuálitását az is alátámasztja, hogy 2022 januárjában jelent meg a hazai EMMI irányelv az asztma ellátásával kapcsolatosan, amely a legfrissebb tudásanyagot ötvözi a hazai klinikai gyakorlattal.

Egy retrospektív összehasonlító kohorszban a flutikazon-furoát/vilanterol és a budezonid/formoterol terápiák által biztosított asztma-kontrollt vetették össze. A flutikazon-furoát/vilanterol kombináció kedvezőbbnek bizonyult.

A gyógyszerbelégzők helyes használatának lépései eszközönként eltérőek, és ezek elsajátítása összetett feladat. A legtöbb krónikus légúti beteg rosszul használja az inhalációs eszközét (1). Sok betegnek nem tanították meg a gyógyszerbelégzés helyes technikáját, nem ellenőrizték azt rendszeresen, és nem javították ki az esetleges hibákat.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség terápiájának legfontosabb része a rendszeresen adott fenntartó kezelés, amelynek jó beállítása esetén a rohamoldó-tünetcsökkentő szükséglet minimalizálható.

 Az asztma gyógyítása nem megoldott, de a kielégítő tüneti kontroll az esetek döntő többségében elérhető. A kezelés sarokkövét az inhalált szteroid (ICS) képezi, önmagában vagy más asztma kontrollt célzó készítményekkel, leggyakrabban hosszú hatású béta2 agonistával (LABA) kombinálva.

Az asztmás betegek 5−10%-át kitevő súlyos asztmások esetén a terápiás továbblépés lehetőségét évtizedeken át a szisztémás szteroiddal történő kiegészítés jelentette. Napjainkban újabb teret nyitott a biológiai terápiás szerek megjelenése és az allergénspecifikus immunterápia. Az előbbivel csökkenthető a szteroidterhelés, az utóbbival pedig főként a betegség korai fázisában lehet befolyásolni a kórkép természetes lefolyását. Újabban előtérbe helyezik a tünetvezérelt gyógyszerelést is rohamoldó és gyulladáscsökkentő/kontrolláló gyógyszerkombináció alkalmazásával.

A COPD bázisterápiája a hörgőtágító kezelés. Kettős hörgőtágító kezeléssel a betegek nagy része nagyon jól van, megfelelő életminőségben.

A betegnél mellékhatást nem tapasztaltunk, az ismert ritmuszavara nem változott. A kezelés hatékony, biztonságos választást jelentett.

Az egy évig alkalmazott kettős kombináció mellett az évszaki ingadozáson kívül állapotrosszabbodása nem volt, gyógyszermellékhatást nem tapasztalt.